 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (6. rész)
|
A 80-as években bekövetkezett a fordulat, amikor az értelmiség
kiáramoltatta szellemi értékeit, s az az úgynevezett ellenzéki
nézetrendszeren át jelent meg. Nagyon sokat szegényedett a párt
ezáltal - húzta alá -, mert nem volt ereje, türelme, hogy az autonóm
törekvések, nézetek a párton belül vívják meg saját harcukat, s
vérezzenek el, vagy váljanak uralkodó nézetekké.
Berecz János kijelentette: amíg nem lesz a pártban
platformszabadság, s türelmetlenség mutatkozik minden más
véleménnyel szemben, addig az értelmiség nem nagyon hallgat az
MSZMP-re, hiszen a párt létéhez tartozik a platform- és a
véleményalkotási szabadság. Megállapította: az értelmiség
intézményeit előre messze elkerüli a reform, uralkodnak a régi
mechanizmusok és működnek a régi reflexek. Úgy ítélte meg: a
budapesti pártbizottság állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a
demokratikus lét hassa át az értelmiség intézményeit. Azért ez a
testület, mert döntően és meghatározóan a főváros játszik szerepet
ezekben a kérdésekben, s a budapestiek állnak e demokratikus
formáknak, a demokrácia érvényesítésének élén. A párt legyen az
értelmiségé is, a tudás, és annak érvényesülése érdekében -
hangsúlyozta befejezésül a KB titkára.
A több mint öt órás vitában szinte valamennyi felszólaló
hangsúlyozta: rendkívül időszerű volt a téma napirendre tűzése,
hiszen az országos helyzet alakulásában meghatározó a főváros
hangulata, értelmiségének közérzete, állapota, s ilyen meghatározó
kell legyen e réteg szerepe, feladata a társadalmi fejlődés további
alakításában, a párt megújulásának folyamataiban is. A párt és az
értelmiség együttmunkálkodásának politikai tartalmáról elhangzott:
az értelmiségtől többet kell várni az értékrendszer megalkotásában,
a követendő közszereplési mintában. A párt megújulása értelmiségi
jellegű részvételt igényel a politizálásban, az elmélet
alakításában, a kérdések megválaszolásában. A felszólalók között
véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy az értelmiség vagy
a társadalom pangásáról kell-e beszélni. Felhívták a figyelmet, hogy
történelmi optika alatt kell megítélni az MSZMP
értelmiségpolitikáját. E réteg nagy tömbjei ugyanis megélték a
diplomák inflálódásának folyamatát, valamint a deklasszálódást.
Megfogalmazódott, hogy az MSZMP térvesztése az értelmiség körében
érzékeny veszteség, s a pártnak alapvető érdeke ezen változtatni.
(folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|