 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Történelmi utunk - Az MSZMP KB történelmi albizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai
Bizottsága tagjának vezetésével pénteken ülést tartott az a
történelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társadalom és a
gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődésének elemzésére életre hívott
munkabizottság részeként tevékenykedik. A munkabizottság
megalakulását az 1988-as májusi országos pártértekezlet határozta
el, hogy átfogó módon, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP
által megtett történelmi-politikai utat, s ezzel járuljon hozzá a
párt programnyilatkozatának felülvizsgálatához.
Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül neves szakértők
is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas
dokumentumot, amelyet Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a
Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője
terjesztett elő.
A történelmi-politikai tanulmány sokoldalúan elemzi a
felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar
Kommunista Párt szerepét, a koalició jelentőségét az újjáépítésben
és a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tár
fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden
fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és
ellentmondásairól.
A rendkívül élénk vita részvevői - Csáky Csaba, Huszár István,
Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes
György, Hajdu Tibor és Radics Katalin - hozzászólásaikban utaltak
arra, hogy hasonló színvonalú történelmi-politikai dokumentum az
MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén
elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970-es és az 1980-as
évek folyamatait, bemutatva a társadalomban jelentkező gazdasági,
szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, és feltárva azok
kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a
közelmúlt értékelésében, így az is, milyen erők hatására következett
be a fordulat 1988 májusi pártértkezleten. A hozzászólók
hangsúlyozták: az MSZMP-nek radikálisan, egyszer s mindenkorra
szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával,
őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán
alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a
nemzet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI.
században. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|