|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány szabályozási koncepció-tervezetben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataikat. Megítélésük szerint ez a biróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne,bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek.
Az Alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e az alaptörvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapítja az alkotmányellenességet, felfüggeszti a szóban forgó törvény végrehajtását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt alacsonyabb szintű jogszabályt. Az Alkotmánybíróság - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök (a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Tanács helyébe) felkérésére - előzetesen, a törvény kihirdetése előtt is állást foglalhat: összhangban van-e az adott jogszabály az alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozhat egyebek között az Alkotmányban rögzített alapjogok védelme. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés, az Országgyűlés bizottságai, meghatározott számú országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója - ha létrehozzák ezt a tisztséget - , a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti szervek kapjanak jogosítványt alkotmánybírósági vizsgálat indítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok is kezdeményezhessék-e az Alkotmánybíróság eljárását. Kétségtelen, hogy az alkotmányjogi panasz intézményének megteremtése az Alkotmánybíróság túlterhelését, az ügyek elhúzódását eredményezheti. Növelheti azonban az alkotmány értékét, s hozzájárulhat az állampolgárok és az állam közötti bizalom erősítéséhez - állapították meg a jogászok. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|