|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Autóálmaink és a valóság 2.
|
Szó sincs tehát jelentős nagyságú működő tőke behozatalának lehetőségéről, évi 50 ezer autó összeszerelése pedig a világ más tájain sem szokott nyereséget hozni. A legújabb hírek szerint a Suzuki már nem vállalná e lefutóban lévő modell nyugat-európai exportját (a 800 köbcentiméteres Suzuki Altóról van szó), így legfeljebb a Suzuki Swift összeszerelésén gondolkozhatunk. Ez viszont 450 ezer forintnál aligha lehetne olcsóbb, pedig csak 1000 köbcentiméteres. Igaz, ha a termelés felét exportálják, egy-két évig a maradék még ennyiért is elkelne a belföldi piacon. Gazdaságossá azzal válna a Suzuki együttműködés, ha némi japán tőkével és japán technológiával egy-két részegységet és számos alkatrészt itthon állítanánk elő, méghozzá olyan sorozatnagyságban, hogy az elképzelt összeszerelőüzem igényein túlmenően a Suzuki - vagy akár más cég - saját szükségletre vásároljon belőlük. Erre vonatkozó konkrét együttműködési javaslat azonban még nincs. De miért nem elég, ha piacképes alkatrészeket, részegységeket gyártunk, s azok ellenében importálhatnánk kész autókat? Sokak szerint ez lenne a legésszerűbb fejlesztési módszer, s ha majd olyan sokféle részegységet gyártunk itthon, hogy megéri a kész autók összeszereléséhez hiányzó többi részegység importja, akkor kellene csak, mintegy utolsó lépésként esetleg egy összeszerelő üzemet is építeni. Addig is minden alkatrészt keményvalutáért kellene behozni, s ha lenne rá devizánk, már rég nem lenne gond a hazai autóellátás. A szomszédos Ausztria kitünően el van látva gépkocsikkal, pedig "csak a fontosabb részegységeket gyártja - igaz, maga a General Motors-szal épített sebességváltó-és motorgyár mintegy 9,7 milliárd schillingje - kereken 45 milliárd forintba - került. (A beruházásba a GM 2 milliárd schillinggel szállt be.) Nálunk viszont egyelőre az a 9 milliárd forint sem akar előkerülni, ami a Szovjetunióval körvonalazódó Zaporozsec-kooperációhoz kellene. Ipari becslések szerint ennyibe kerülne egy sebességváltógyár létesítése, s további 3-4 milliárd forintért hozhatnánk létre azokat az üzemeket, amelyek termékeivel évi 50 ezer új típusú Zaporozsecet - Tavriját - ellentételezhetnénk. Ezek az összegek azonban sehogy sem látszanak előkerülni. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|