 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án
megkezdett ülésszak munkáját. Az Országgyűlés keddi munkanapját
megnyitó Stadinger István Ház-elnök megválasztása alkalmából
üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét,
Derzsi András minisztert. Ezután tudomásul vették, illetve
igagzolták - a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett
helyre - Tóth István képviselői megbizatását.
Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett
ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket.
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg az
Alkotmány módosításáról, a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról
szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos expozéját.
Az Alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt:
Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.).
Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó
miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta
meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők
fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Az
Alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal
elfogadta.
Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat
együttes vitájában felszólalt:
Huszár István (országos lista);
Puja Frigyes (Békés m., 8. vk.);
Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.);
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.);
Balla Éva (Budapest, 46. vk.);
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.);
dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.);
Géczi István (Budapest, 49. vk.);
Szentágothai János (országos lista);
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.);
Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.);
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.);
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|