Rendszerváltás és az MTI

	Kulcsár Kálmán expozéja (14. rész)
- A társadalmi vitákon a törvénytervezetet az a kritika érte, hogy egyrészt túlságosan korlátozó jellegű, másrészt pedig túlzottan is liberális. Ez a kritikai észrevétel mindkét formájában értelmezhetetlen. Értelmezhetetlen két okból - mondotta Kulcsár Kálmán. Kifejtette: egyrészt a szabályozás azt az elvet követi, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennek megfelelően minden félreértés elkerülése végett a javaslat kifejezetten kiveszi a hatálya alól azokat a rendezvényeket, amelyekre még ez a szabályozás sem vonatkozik. Másrészt értelmezhetetlen, mert a ,,túlságosan korlátozó,, vagy éppen ,,liberális,, jelleg megállapítása szubjektív. Felhívta a figyelmet arra, hogy a már említett német szövetségi törvény jóval több korlátot állít fel, nem is szólva a francia gyakorlatról. Sőt az Egyezségokmányban is több, valóban szubjektíve értelmezhető korlát szerepel. Vannak viszont liberálisabb szabályok is, amelyekkel összefüggésben azonban nagy lehet az önkényes értelmezés veszélye. Ezt követően így folytatta: a gyülekezési jog gyakorlásának korlátja a javaslat szerint az, hogy nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. E jog gyakorlásának szinte minden alkotmányban és a nemzetközi jog által is rögzített további alapfeltétele a békés jelleg. A vitában megjelent az a számomra, a jogász számára furcsán hangzó érv, miszerint ez a ,,mások jogaira és szabadságára,, való hivatkozás már csak azért is értelmetlen, mert a gyülekezési jog eleve csak mások sérelmével valósítható meg. Hiszen például az utcai közlekedést, az embereknek ama ,,jogát,,, hogy közlekedjenek, kivétel nélkül minden demonstráció zavarja. Az ilyen érvelés számomra keveset mond. Arról nem szólok, hogy ez a kitétel ugyanabban az Egyezségokmányban szerepel, amelynek más cikkelyeit egyetértően hivatkozzák az előbbi nézetet hangoztatók; hiszen vagy elfogadunk egy okmányt vagy nem. De üres az érvelés, mert ennek alapján csupán egyetlen jog lenne, mások jogai sérelmére tekintet nélkül gyakorolható: a gyülekezés. S mi indokolná ezt? Miért kellene elviselni a nyilvánvaló többségnek az aránytalan jogsérelmet? Mert, ha már a vitában a közlekedésre hivatkoztak, hadd idézzem fel a javaslat 6. paragrafusának (1) bekezdését, amely éppen ,,a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járó,, gyülekezésről szól. De általánosabban: minden joggal lehet élni, és lehet visszaélni. (folyt. köv.) 1989. január 9., hétfő 22:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »