|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban. Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok, módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen ,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,, felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása, s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi. Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán (Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás, amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,, politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|