 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A hivatalos recski fogolylista hiányosságai
|
(Rajki László)
München, 1989. április 26. (SZER, Késő esti mai nap) - A magyar
illetékesek nyilvánosságra hozták az egykori recski munkatábor
foglyainak névsorát, amely több, jobban mondva kevesebb mint
hiányos.
Egyre többet tudhatunk meg a Rákosi-rezsim koncepciós pereiről, az
ártatlanul elitélt, vagy ítélet nélkül bebörtönzött áldozatokról,
viszont számos jelből arra következtethetünk, hogy a hatalom
birtokosai manipulálják a tájékoztatást: csak részleteket hoznak
nyilvánosságra, s a teljes igazságot továbbra is elhallgatják. Ez
történt a recski kényszer-munkatábor esetében is.
Mint az április 15-i Magyar Hírlapból megtudhattuk, a BM által
közölt névjegyzék csupán a magyar Gulag foglyainak egyharmadát
tartalmazza. Kimaradt például a névsorból Földvári Boyér Elemér,
aki elsőként számolt be Nyugaton a recski borzalmakról még 1956
januárjában; vagy Faludy György, aki versével állított örök emléket
a magyar Gulag áldozatainak.
De nem került rá a listára Erdei Sándor sem, aki 176 hónapot
töltött ítélet nélkül politikai fogolyként a kommunista
börtönökben, és 1988-ban itt, Münchenben harmadik kiadásban jelent
meg A recski tábor rabjai című könyve, az eddigi legátfogóbb mű a
magyar Gulagról.
Erdei Sándor, szerinted a BM által közölt listának melyek a
legnagyobb hiányosságai?
Ez a BM által közölt lista ez nem egy összeszedett, hanem egy
szedett-vetett lista. Ebben négy női név is szerepel, pedig Recsken
egyáltalán női fogoly, női letartóztatott nem volt. A listában
nagyon érdekes, hogy az ott elhaltak, agyonvertek, éhen haltak
közül úgyszólván senki sem szerepel. Talán arra gondol az ember,
hogy a rehabilitációval kapcsolatban ebből a listából venné ki az
aktuális neveket. Semmi körülmények közt nem lehet ezt a listát a
recski tábor rabjai érvényes listájának elfogadni.
Az is megdöbbentő, hogy legnevesebbek hiányoznak - mint erről már
beszéltünk -, viszont rövidesen megjelenik Magyarországon is
könyved a Reform RT kiadásában. Kiegészíted-e ebben a recski
névsort a legújabb információkkal?
Mindent elkövetek, hogy ez még időben sikerüljön, hiszen május
közepére, illetve a könyvnapra akarják a recski részt otthon
megjelentetni.
A közelmúltban dr. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára a
hazai sajtóban arról nyilatkozott, hogy hajlandóak megbeszéléseket
folytatni az úgynevezett Magyar Ellenállók és Antifasiszták
Szövetségével a csatlakozásról. Mi a véleményed erről?
Nekünk ezzel a bizonyos szervezettel, szövetséggel nincs
keresnivalónk. Ez a szövetség, illetve egyes tagjai juttattak
bennünket börtönbe. Sokkal, de sokkal célirányosabb lenne a
Magyarországon megalakult Politikai Foglyok Szövetségével felvenni
a kapcsolatot.
Erdei Sándor, köszönöm szépen a beszélgetést. +++
1989. április 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|