![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
SZDSZ szóvivője az egyesülési és gyülekezési törvényről
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. január 15. (SZER, Hazai napló) - A társadalom több hónapos erőfeszítése, a független szervezetek, köztük a Szabad Demokraták Szövetsége többszöri vélemény nyilvánítása nem maradt eredménytelen. A politikai vezetés; amely az egyesülési és gyülekezési törvénnyel szabadságjogok korlátozását akarta elérni, végül is engedett. Az Országgyűlés olyan törvényeket fogadott el, amelyek keretet adhatnak alapvető szabadságjogaink gyakorlásához. Elvi kifogásainkat azonban fenntartjuk. Nem értünk egyet azzal, hogy az egyesülési törvény nem teszi lehetővé a pártok működését. E korlátozás alapvető politikai jogot csorbít. A parlament azonban legalább annyit elért, a kormánynak Ígéretet kell tennie ez év augusztusáig előterjeszti a párttörvényt. A társadalomnak és a független szervezeteknek éber figyelemmel kell kísérniük a törvényalkotás folyamatát, hogy a készülő törvény valóban a többpártrendszer megalapozását szolgálja. A két törvény több kifogásolható rendelkezést tartalmaz. Az egyesülési törvény nem szab határidőt a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére. Kiemeli hatálya alól a korábban és jogszabályok alapján létrehozott és működő társadalmi szervezeteket, ekképp a Munkásőrséget is - mondva -, hogy rájuk továbbra is a régi előírás az irányadó. Elfogadhatatlan, hogy a gyülekezési törvény megtilt minden tüntetést az Országház közelében. Örvendetesnek tartjuk viszont, hogy a rendőri szerveknek írásba kell foglalniuk a rendezvényt betiltó határozatukat. Azt indokolniuk is kell, és a tiltó határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Az utólagos jogorvoslat azonban nem teszi meg nem történté, hogy a rendőrség megakadályozta a rendezvényt. Külön jogszabálynak kellene tehát kimondania, megalapozatlannak bizonyult döntések következményeiért a hatóság kártérítéssel tartozik a rendezvény szervezőinek. A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői. Mindenesetre további biztató jel legalábbis a demokrata érzelműeknek, hogy mint Marosán György kormányszóvivő közölte a leendő alkotmány nem tesz említést az MSZMP vezető társadalmi szerepéről a jelenleg érvényben lévőtől eltérően. +++
1989. január 15., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|