Rendszerváltás és az MTI

	Szóvivői tájékoztató (2. rész)
A felmérések szerint a tervezett intézkedések mintegy 120 ezer nyugdíjaskorú embert érintenek. A kárpótlás mértéke a következőképpen alakul: a személyes szabadság korlátozásának esztendei összeadódnak, s ennek alapján az első év után havi 500 forint nyugdíjkiegészítés illeti meg a törvénysértő módon elítélteket. Minden további ,,fogságban,, töltött év után plusz havi 250 forint nyugdíjkiegészítés jár. Ha valakit 5 évnél hosszabb időre fosztottak meg személyes szabadságától, akkor az ötödik évtől kezdődően már 300 forint havi nyugdíjkiegészítés jár minden letöltött év kárpótlására. A csütörtöki kormányülésen Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára bejelentette, hogy a Közös Piac 20 millió ECU (mintegy 24 millió dollár) segélyt ajánlott fel Magyarországnak kukorica vásárlására, enyhítendő az aszálykárokat. (A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az idei rendkívüli aszály kövekezetében csaknem 2,4 millió tonnával kevesebb kukorica termett. Mint ismeretes: Bush elnök 47,5 millió dolláros támogatást ajánlott fel Magyarországnak. Ebből 7,5 millió dollár ,,tiszta segély,, , 40 millió dollár pedig kedvezményes hitel takarmány vásárlására.) A Földművelésügyi Minisztérium a szokásos takarmányforgalmi csatornák kiiktatásával kívánja értékesíteni a segélyként érkező takarmányt, hogy ezzel letörje az indokolatlanul magas hazai árakat. A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatta a modern magyar államiság történetének első nemzetbiztonsági törvényjavaslatát. Döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség bevonásával még egyszer alaposan megvitatják, átdolgozzák a tervezetet, amelyet decemberben hoznak ismét a kormány elé. A tervezet alapelvei közé tartozik, hogy a nemzetbiztonsági szervezeteknek depolitizáltnak kell lenniük, meg kell teremteni alkotmányos felügyeletüket, s a jogszabályoknak tartalmazniuk kell az emberi, állampolgári jogok tiszteletben tartásának garanciáit is. A kormány törvénymódosító javaslatot fogadott el a bíróságokról, a büntető törvénykönyvről és a büntető eljárásról. A változások lényege, hogy a Btk. módosításával felszámolják a katonai bíróságokat és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumát, s helyettük a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek elbírálására külön katonai tanácsokat hoznak létre a köztársasági elnök által kijelölt fővárosi és egyes megyei bíróságokon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon. A külön katonai ügyészségek egyelőre megmaradnak. Egy másik lényeges módosítás szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjai büntetőjogi értelemben ezután nem számítanak katonának. (folyt. köv.) 1990. november 9., péntek 14:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »