 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A hajléktalanok
|
---------------
München, 1990. október 6. (SZER, Világhíradó) - Hajnal László
Gábort hallják:
A fejlett nyugati országok javarészében egyáltalán nem szégyen a
csövezés. A szabadságjogok részének tekintik, hogy öregek és
fiatalok - persze csak a nagykorúak férfiak és nők - tereken,
alúljárókban tétlenkedjenek. Még van is ennek valamiféle
romantikája, jó alkalom a békésen sétálgató polgároknak az olcsó
könyörületre. Ha kedvük tartja apró pénzért leróhatják heti
alamizsnájukat. Hosszasan fejtegethetnénk a perifériára szorultság
miértjeit, kiegészítve adatok tucatjával, hogy a jóléti államokban,
ahol igen erős és sűrűre szőtt az annyit emlegetett szociális háló,
bizony a komoly segítség dacára is akadnak jócskán hajléktalanok,
önkényes lakásfoglalók. De mindezek még a legigénytelenebb és csak a
szenzációkat hajszoló bulvársajtó termékekben sem jelentenek
meglovagolható témát és nem a jóllakottak közömbössége miatt, az
otthontalanság, szegénység, tárgyilagos feltérképezése nem tartozik
a tabuk közé.
A nyomor csak az évtizedeken át szocialistának nevezett
kommunisták irányította országokban volt az amiről nem beszélnek,
nincs is gyakorlata. Főleg ezzel magyarázható, hogy napjainkban
szívfacsaró riportokban sajnáltatják a fedél nélkül tengődőket,
dühödten támadják a könyörtelen, szenvtelen hivatalnokokat, mert
utcára rakják a lakásfoglalókat.
Egy cseppnyit elgondolkodtató a tollforgatók némelyikének
magatartása, hiszen tetten érhető a felemás szándék, nevezetesen a
demokratikusan választott és alig pár hónapja hatalmon lévő kormányt
teszik felelőssé a majd másfél emberöltőnyi idő alatt
felhatalmozódott bajokért, hogy a többi között nem adnak rögtön és
feltétel nélkül mindenkinek tágas komfortos otthont. Arról persze
elfeledkeznek, hogy ilyen sehol a világon nincs, s főleg nem
jótékonykodnak az egyének áldozatvállalása nélkül.
Például Münchenben a nagycsaládosoknál tekintettel vannak a
gyermekekre, de a lumpen munkakerülő apát, anyát törvényes keretek
között kényszeríthetik valamiféle tennivalók végzésére. (folyt.)
1990. október 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|