 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZP elnöksége a fordulat megindulásának tekinti a romániai eseményeket (1. rész)
|
1989. december 22., péntek - A Magyar Szocialista Párt elnöksége Ceausescu bukását, a pénteki romániai eseményeket a fordulat megindulásának tekinti. Annak ellenére, hogy teljes egészében még áttekinthetetlen a helyzet, az elnökség úgy értékeli: a román politika végre kimozdult abból a szörnyű merevségből, amely mind elfogadhatatlanabbá tette a román vezetés diktatórikus magatartását - mondotta Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke pénteken, az MSZP elnökségi ülését követő szóvivői tájékoztatón.
A politikus emlékeztetett rá: pártja már e hét elején
megszakította kapcsolatait a Román Kommunista Párttal, éppen a
Ceausescu-vezetés politikája és az általa alkalmazott durva
módszerek miatt. Ez a döntés mindaddig marad érvényben, amíg a román
politika meg nem változik. Nyers Rezső hozzáfűzte: az MSZP e
döntése, valamint a kölcsönös együttműködési és barátsági szerződés
felmondásának szándéka - bár ez utóbbi a magyar-román viszony
alakulása miatt lényegében csak jelképes gesztusnak tekinthető -
valószínűleg az utolsó pillanatban politikai nyomást gyakorolt a
Ceausescu-rezsimre. Az MSZP a politikai nyomás megerősítését kérve
fordult levélben Mihail Gorbacsovhoz, Willy Brandthoz és a Jugoszláv
Kommunisták Szövetségének elnökségéhez is.
Az MSZP elnöke hangsúlyozta: a Magyarország és Románia közötti
jó kapcsolat helyreállítása állami, kormányzati feladat. Amennyiben
Romániában megindul a demokratizálódás és a román vezetés részéről a
legcsekélyebb jele mutatkozik annak, hogy hajlandó érdemben a
kapcsolatok javítására, úgy a Magyar Szocialista Pártnak ebben közre
kell működnie. Mindemellett külön kezdeményezéseken is gondolkodik a
párt elnöksége. Nyers Rezső úgy vélte: a két ország, a két nép
szabad közeledésének csak a gazdasági és vámszempontok állhatják
útját, ám azok is csak átmenetileg. Rendkívül fontosnak ítélte a
legteljesebb szabadságjogok biztosítását és érvényesülését
Romániában is, ezen belül a garanciát az ott élő magyarság
nemzetiségi jogainak gyakorlására. Külön kiemelte a két ország
közötti kulturális, s benne a tömegkommunikációs csere fontosságát,
a magyarokat és a románokat egyaránt érintő vagyonjogi, családjogi
kérdések rendezésének szükségességét.
A politikus szólt arról is: elképzelhető, hogy az MSZP
közvetlenül is segítséget nyújt a Romániában élő embereknek.
(folyt.köv.)
1989. december 22., péntek 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|