|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Suzukik az Ikarusból? - Utolsó tárgyalások a szerződéskötés előtt
|
1989. november 7., kedd - Személygépkocsi összeszerelő üzem létesítéséről Magyarországon tárgyal keddtől a japán Suzuki autógyár elnöke. Több tucat, az együttműködésben szóbajöhető iparvállalatot felkeres, és találkozik magas rangú kormányzati vezetőkkel is. Ezt követően dönt arról, hogy a több lehetséges külföldi partner közül a Suzuki a magyar felet választja-e a kooperációhoz. Ily módon véglegesen lezárulnak a négy éve folyó tárgyalások.
Az Ikarusnál - amely az összeszerelésben leginkább érdekelt - elmondották: a magyarországi gyártás a Suzuki Swift 1, illetve 1,3-as változatára vonatkozik; évi 50 ezret szerelnének össze belőlük, amelyből 30 ezer a magyar piacra kerülne, 20 ezret pedig Nyugat-Európában értékesítenének. A tervek szerint a sorozatgyártás 1992-ben megkezdődik. Az e célra létrehozandó többségi magyar részesedésű vegyesvállalat az esztergomi Labor MIM telephelyén alakítja majd ki a gyártócsarnokot 9,5 milliárd forintos beruházással, a technológiákat a japánok adják. Maga a vegyesvállalat 4,5 milliárd forintos alaptőkével jönne létre. A tőkének több mint felét egy hazai bankokból és iparvállalatokból álló részvénytársaság adná össze, a többit a japán partner és a Világbank fejlesztési központja, az IFC biztosítaná. Az elképzelések szerint kezdetben a kocsik értékének 20 százalékát kitevő munkát (lemezek sajtolása, hegesztés, festés, összeszerelés) végeznének Esztergomban, később az alkatrészek felét (műanyagelemek, kábelek, ülések, gumik, indítómotorok stb.) is itthon gyártanák, 30-40 vállalat bevonásával. Ily módon tehát, hosszabb távon csak a motor és a sebességváltó érkezne Japánból a Magyarországon előállított kocsikhoz. Az együttműködés továbbfejlesztése során, egy második lépcsőben a gyártott darabszámot akár évi 100 ezerre növelhetnék. Az Ikarusban elmondták még: az összeszerelési tervet a kormány is támogatja. Mivel a szocialista országokból hosszabb távon sem valószínű, hogy a jelenleginél (évi 100-120 ezer) több kocsit tudunk beszerezni, s a kocsira várakozók száma egyre nagyobb, célszerű a hazai gyártás mielőbbi megszervezése. Időszerű érv a vállalkozás mellett, hogy a lakosság egy része pénzét feketén vett valutába fekteti, amiből külföldön vásárol kocsit. Az összeszereléssel együtt járó háttéripari korszerűsödés, a modern technológiákhoz való hozzájutás még 50 ezer jármű előállítása során is gazdaságos vállalkozás lehet - mondták az Ikarusnál. (MTI)
1989. november 7., kedd 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|