|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Új vitatéma: a ,,minimális elrettentés,, (1. rész)
|
Budapest, 1989. október 25. szerda. (MTI-Panoráma) - Manapság, amikor világszerte egyre több szó esik a leszerelés nehézségeiről, költséges, olykor környezetromboló voltáról, azért a ,,biztonsági kockázat,, sem szorul háttérbe. Amerika régóta hirdeti: az atomháború rossz, az atomfegyver jó. Az atomelrettentés békét biztosított az emberiségnek, az atomfegyver kizárttá tette saját alkalmazását.
Moszkva annak a kampánynak a keretében, amely az ésszerűen elégséges katonai erő tételét szeretné elfogadtatnai legalább az atomhatalmakkal, javasolta az ENSZ-ben: induljon eszmecsere a ,,minimális elrettentésről,,. Tárgyalják meg tehát, hogy ha a NATO véleménye szerint szükség van a nukleáris fegyverekre, mi az a legkisebb mennyiség, amelyet nélkülözhetetlennek tart az elrettentéshez, de amely közbülső állomást jelenthet a világ atomfegyvermentesítéséhez. Egy-két éve a Szovjetunióban is elismerik, hogy az amerikai ,,elrettentés,, és a szovjet ,,fékentartás,, stratégiája és eszköztára között kisebb a különbség, mint korábban hangoztatták. Ugyanakkor hozzáteszik: ha a szovjet-amerikai viszonyban, a NATO és a Varsói Szerződés viszonyában valamit az abszolút bizalmatlanság és a kölcsönös megsemmisítési eltökéltség példájának lehet tekinteni, ez éppen a nukleáris elrettentés. Komoly és komolytalan, ambíciózus és kicsinyes, de jobbára ,,spórolós,, szövetségesektől körülvéve, Washington és Moszkva régóta töpreng azon, hogy mi a viszony a másik lehetőségei és szándékai között. Vajon, ha a másiknak megvannak a katonai lehetőségei, párosulnak-e ehhez ténylegesen katonai szándékok, vagyis nem olyasmitől ,,rettentik el,, a másik felet, ami annak esze ágában sincs. Merészebb emlékezők a szovjet fővárosban azt állítják, hogy Hruscsov egyértelműen hadászati fölényre törekedett az Egyesült Államokkal szemben, és Brezsnyev paritás-felfogása kevéssé tért el ettől. A ,,minél több, annál jobb, tétel majd három évtizeden keresztül érvényesült a szovjet interkontinentális és tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták vonatkozásában.(folyt.)
1989. október 25., szerda 12:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|