![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottság állásfoglalása az átalakulási törvényről (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. augusztus 4., péntek - A háromoldalú egyeztető tárgyalások II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottságának egyhangú állásfoglalása szerint az átalakulási törvény a tulajdonviszonyok változásának irányát és sebességét alapvetően meghatározza, változatlan végrehajtás esetén olyan kész helyzet elé állítja a tulajdonreform elvi és elméleti kérdéseivel foglalkozó bizottságokat, hogy munkájuk rövid időn belül értelmetlenné válik. Az átalakulási törvény előkészítése ellentétben áll a jogalkotásról szóló törvényi elvekkel: a kormány valódi társadalmi vita lefolytatása nélkül terjesztett a parlament elé az állampolgárok legszélesebb rétegeit lényegesen érintő javaslatot. Beterjesztése továbbá ellentétes a sarkalatos törvények meghozatalának felfüggesztésére vonatkozó háromoldalú megállapodással. Tartalmát tekintve a törvény - technikai normáknak álcázva intézkedik a tulajdonosok rendszeréről, - tisztázatlan tulajdonosi érdekeltségű tulajdonosokat, vagyonkezelő társaságokat hoz létre, - az állami vállalatok kereszttulajdonlásának tág teret biztosít, ezzel határozottan diszpreferálja a különböző közösségi tulajdonformák (városi, községi, közalapítványi, önigazgatási stb.) kialakulását, - a már érvényben lévő vállalati, társasági törvény alapján lehetővé válik, hogy szűk közösségek az állami tulajdon tulajdonosává váljanak ellenérték vagy teljesítmény megkövetelése nélkül, - hiányzik a törvény működésének elvi és gyakorlati előfeltételét jelentő reális és stabil vagyonértékelési mód, valamint az állami vagyonalap szervezetének és működésének kidolgozása, - részben a vagyonértékelés megbízható szabályainak, részben pedig a reális értékeléshez fűződő tulajdonosi érdeknek a hiánya miatt közvetlen és súlyos veszély áll fenn az állami tulajdon belső és külföldi magántőke részére történő áron aluli kiárusításának, a veszélyt fokozza, hogy a törvény ezt a kiárusítást a nyilvánosság teljes kizárásával teszi lehetővé, - a törvényben rejlő igazságtalanságok miatt várható társadalmi felháborodás alkalmas arra, hogy robbanásig fokozza a tulajdonreformmal szükségszerűen együttjáró szociális feszültségeket, (folyt.köv.)
1989. augusztus 4., péntek 17:53
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|