Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
Az Állami Egyházügyi Hivatal tehát nem azért szünik meg, mert vezetői és munkatársai rosszul, gyenge hatásfokkal dolgoztak, hanem azért, mert alapvetően megváltozott a társadalmi környezet, mások az állam és az egyház jó viszonyának kritériumai, a párbeszéd, a partneri kapcsolat, a közös gondolkodás, mint volt akár 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Az Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül szünik meg, a hatósági jogkörök mintegy tizedrésze azonban fennmarad, annak intézése a jövőben a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának feladata lesz. Országos Vallásügyi Tanács elnevezéssel konzultációs szerv jön létre, amelynek a kormányfő lesz az elnöke, a művelődési miniszter a titkára, s az abban való részvételre felkérik a különböző egyházak, vallás felekezetek, közösségek képviselőit. A szóvívő személyi kérdéseket érintve közölte, hogy a kormány Tibor Tamást július 1-jei hatállyal művelődési miniszterhelyettessé nevezte ki, s egyszersmind megbízta az Országos Sporthivatal elnöki teendőinek ellátásával. Sarkadi Nagy Barnát ugyancsak július 1-jei hatállyal miniszterhelyettessé nevezte ki és megbízta a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetésével. A Minisztertanács Kelemen Elemért, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjét a tárca miniszterhelyettesévé nevezte ki. A kormány megvitatta a társadalmi szervekkel való állami egyeztetési gyakorlatát. E témát a szóvívő politikai szempontból is rendkívüli jelentőségűnek ítélte. Utalt arra, hogy az egyeztetéseknek korábban is volt egyfajta mechanizmusa, a plurális berendezkedésű társadalomban azonban új modell kidolgozása válik szükségessé. A jövőben a fontosabb kormányzati intézkedésekről előzetesen konzultációs lehetőséget kell teremteni az érintett főhatóságok, illetve a különféle alternatív szervezetek, szerveződések, mozgalmak és pártok között. A kormány megbízta illetékes hivatalát, hogy minél előbb dolgozza ki a szükséges modellt. Végezetül bejelentette: a kormány többek között a Parlamenttel való zavartalan együttmüködés érdekében - figyelembe véve a politikai egyeztető tárgyalások eredményét - úgy döntött, hogy a kedden kezdődő ülésszak napirendjéről leveszi az alkotmány módosításáról, a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről, a politikai pártokról és az alkotmánybíróságról elkészült törvényjavaslatot. Ismeretei szerint a Büntető Törvénykönyv módosítását három kérdéskörben tervezte a Minisztertanács, egy kérdéskör módosításától a kormány eláll, azt azonban nem nevezte meg a szóvívő. (folyt.köv.) 1989. június 26., hétfő 20:05
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »