Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 6., kedd - A kormány tevékenységének irányvonalát az Országgyűlésnek kell meghatároznia, s ez alól még az olyan, korábban kényesnek tartott, kérdéseket sem lehet kivonni mint a fegyveres erők és a testületek tevékenysége, feladataik, működési körülményeik kijelölése. Ez az elvi jelentőségű állásfoglalás határozta meg az Országgyűlés honvédelmi bizottságának keddi ülésén elhangzott véleményeket. A képviselők a dunai flottilla Petőfi laktanyájában megtartott kihelyezett tanácskozásukon a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkásőrség tavalyi költségvetésének végrehajtását tekintették át. Az éles megfogalmazásokban is bővelkedő vita legfontosabb tanulsága, hogy a mindinkább erőre kapó magyar parlamentarizmus nyomán a törvényhozók az állami-társadalmi élet minden területén gazdaként kívánnak fellépni, szakítva az elmúlt években rájuk osztott szavazógép-szereppel. Ezt a megváltozott törvényhozói mentalitást világosan tükrözte az 1988-as honvédelmi költségvetés végrehajtásának értékelése. Az elsőként felszólaló Börcsök Dezső budapesti képviselő sarkosan úgy fogalmazott, hogy a honvédelmi bizottság nem azzal foglalkozik, amivel egy korszerűen működő parlament állandó bizottságának foglalkoznia kellene. Álláspontja szerint a testületnek nem annyira a hagyományos gondolkodásmód szabályainak megfelelően készült beszámolók passzív tudomásul vétele lenne a feladata, mint inkább a magyar katonapolitika, a védelmi koncepció fő irányainak kimunkálása. A képviselő véleménye szerint a gazdaság jelenlegi gyengélkedése mellett érthető ugyan a fegyveres erők és testületek képviselőinek panaszkodása - a jelenlévők egyike sem vonta kétségbe e testületek áldozatvállalását -, de ebben a bonyolult, súlyos helyzetben nekik is mindenekelőtt a kilábalás lehetőségeit kellene keresniük. Az eddigi megnyilvánulások arról tanúskodnak, hogy a hadsereg még mindig az extenzív fejlesztés kategóriáiban gondolkodik. Ezzel kapcsolatban felvetődött a vitában egy jóval kisebb létszámú, de jobban felszerelt, ütőképesebb hadsereg felállításának gondolata is. Winkler László (Győr-Sopron megye) a megüresedő szovjet laktanyák sorsa felől érdeklődött. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei arról tájékoztatták a képviselőt, hogy még folyik az egyeztető munka ezeknek az objektumoknak a sorsáról. Többségüket értékesítik, mivel az államkassza már betervezett 1 milliárdos bevételt ebből a forrásból. (folyt.köv.) 1989. június 6., kedd 18:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »