 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (1. rész)
|
1989. január 22., vasárnap - Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepció-tervezetében. Indokolt, hogy ,,A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei,, legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet.
A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy
vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv
a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a
legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom
birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül.
Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának
korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a
népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák
az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A
szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az
Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy
független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen
- fogalmazták meg a koncepció-tervezetben - a népszuverenitás
elvének megfelelően a nép nem rekeszthető ki a hatalom közvetlen
gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad
egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a
bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi
önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e
hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátaiként jelentkeznek. Általános
érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 21:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|