Rendszerváltás és az MTI

	A Kereskedelmi Minisztérium jelentése a múlt évi áru- és pénzforgalomról (1. rész)
1989. január 25., szerda - A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett jelentése szerint az elmúlt évben a lakosság készpénzbevételei 12,3 százalékkal bővültek a megelőző évhez képest, valamivel gyorsabban, mint 1987-ben, amikor a növekmény 11 százalékos volt. A pénzbevételek reálértéke viszont 3 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom egy év alatt folyó áron a pénzbevételek növekedési üteménél kisebb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett, a forgalombővülés mértéke elmaradt az előző évi 13,6 százaléktól. A jelentés szerint megváltoztak a pénzforgalom legfontosabb jellemzői: a száz forintra jutó készpénzbevétel az előző évhez viszonyítva csökkent - különösen az 1988-as év második felében -, a lakosság megtakarítása egész éven át mérsékelt volt, a betétállomány növekménye teljes egészében a kamat-jóváírásokból adódott, viszont minden korábbinál többet költöttünk külföldi utazásokra. A bevásárló turizmus következtében az itthon hiánycikknek számító tartós fogyasztási cikkeket is nagyon sokan külföldön, elsősorban a szomszédos Ausztriában szerezték be. Összességében az elmúlt évi áru- és pénzforgalmi folyamatok egyértelműen a jövedelmi viszonyok romlását, a kereslet általános és nagy mérvű visszaesését, a vásárlási struktúra számottevő átrendeződését, az áruvásárlási kiadások csökkenését jelzik. Az év első felében az élelmiszerek és a ruházati cikkek iránti csökkenő igény volt a jellemző, a második félévtől pedig már vegyes iparcikkekből is erőteljesen visszaestek a vásárlások, a kereskedelem számos területén értékesítési gondok keletkeztek. Egyedül az építőanyagok iránti érdeklődés változatlan - ezeket a termékeket ugyanis nem lehet nagy mennyiségben külföldről behozni -, s a kereskedelem nem tudott eleget tenni sem mennyiségben, sem választékban a vásárlók igényeinek. Az adatok tanúsága szerint a kiskereskedelmi áruforgalom a múlt évben 694,7 milliárd forintot tett ki, ez az összeg folyó áron 8,5 százalékkal több, összehasonlítható áron - tehát mennyiségében - azonban 6,9 százalékkal kevesebb, mint 1987-ben volt. A csökkenés mértéke lényegesen meghaladta a népgazdasági terv előirányzatát, a 3,2 százalékot. (folyt.köv.) 1989. január 24., kedd 22:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Kereskedelmi Minisztérium jelentése a múlt évi áru- és pénzforgalomról (2. rész)
A jelentés megállapítja, hogy árucsoportonként az egész év folyamán igen ingadozó volt a forgalom, nemcsak folyó, hanem összehasonlítható árakon is. A bolti élelmiszereket januárban, áprilisban és októberben vásárolták a legkevésbé, májusban és augusztusban kiugró forgalom volt, de szerényebb ütemben növekedett az értékesítés márciusban és júliusban is. Ebből látható, hogy a kisebb-nagyobb mértékű növekedés csak az idegenforgalmi szempontból fontos hónapokra esett, s amikor kevesebb volt a külföldi látogató, csökkent a forgalom. A ruházati cikkek iránti érdeklődés a múlt év folyamán fokozatosan csökkent. A lakosság a beszerzéseket a legszükségesebbekre korlátozta felnőtt- és gyermekárukból egyaránt. Vegyes iparcikkekből különösen az év második felében csökkent hónapról hónapra a forgalom, októberben például 18,2 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos hónapjában. Ez elsősorban abból adódott, hogy a kínálat nem felelt meg a keresletnek, de jelentős forgalomkiesést okoztak az ausztriai tömeges bevásárló kiutazások is. Az év egészét tekintve megállapítható, hogy a fogyasztási cikkek iránti lakossági kereslet jelentősen csökkent, a keresleti tendenciák átrendeződtek, ugyanakkor nőtt a lakosság érzékenysége a fogyasztási cikkek minőségével, árával és az áruellátás színvonalával szemben. Jól példázza ezt az év utolsó hónapjának forgalma is, amikor a lakosság készpénzbevételei 11,1 százalékkal bővültek, miközben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron csupán 5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (MTI) 1989. január 24., kedd 23:00
Vissza »

	A Kereskedelmi Minisztérium jelentése a múlt évi áru- és pénzforgalomról (2. rész)
A jelentés megállapítja, hogy árucsoportonként az egész év folyamán igen ingadozó volt a forgalom, nemcsak folyó, hanem összehasonlítható árakon is. A bolti élelmiszereket januárban, áprilisban és októberben vásárolták a legkevésbé, májusban és augusztusban kiugró forgalom volt, de szerényebb ütemben növekedett az értékesítés márciusban és júliusban is. Ebből látható, hogy a kisebb-nagyobb mértékű növekedés csak az idegenforgalmi szempontból fontos hónapokra esett, s amikor kevesebb volt a külföldi látogató, csökkent a forgalom. A ruházati cikkek iránti érdeklődés a múlt év folyamán fokozatosan csökkent. A lakosság a beszerzéseket a legszükségesebbekre korlátozta felnőtt- és gyermekárukból egyaránt. Vegyes iparcikkekből különösen az év második felében csökkent hónapról hónapra a forgalom, októberben például 18,2 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos hónapjában. Ez elsősorban abból adódott, hogy a kínálat nem felelt meg a keresletnek, de jelentős forgalomkiesést okoztak az ausztriai tömeges bevásárló kiutazások is. Az év egészét tekintve megállapítható, hogy a fogyasztási cikkek iránti lakossági kereslet jelentősen csökkent, a keresleti tendenciák átrendeződtek, ugyanakkor nőtt a lakosság érzékenysége a fogyasztási cikkek minőségével, árával és az áruellátás színvonalával szemben. Jól példázza ezt az év utolsó hónapjának forgalma is, amikor a lakosság készpénzbevételei 11,1 százalékkal bővültek, miközben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron csupán 5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (MTI) 1989. január 24., kedd 23:03
Vissza »