Rendszerváltás és az MTI

	Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (1. rész)
1989. január 24., kedd - A Magyar Jogász Szövetség elnöksége összességében támogatja az új alkotmány szabályozási koncepcióját, ám egyes részkérdések további átgondolását javasolja - fogalmazták meg a testület keddi, kibővített ülésén. A jogászság képviselői a társadalmi szervezetek közül elsőként mondtak véleményt a koncepcióról. A tanácskozáson Kilényi Géza igazságügyminiszter- helyettes adott áttekintést az új alkotmány előkészítésének menetéről. Mint mondotta: az eddigi viták tapasztalatainak figyelembevételével e hónap végéig elkészül a szabályozási koncepció végső szövege, ami februárban politikai testületek elé kerül. A végleges változatot eljuttatják az országgyűlési képviselőkhöz, hogy időben felkészülhessenek a parlament márciusi ülésszakára, amelynek napirendjén szerepel e koncepció is. Az Országgyűlés állásfoglalásának megfelelően kezdenek hozzá az Igazságügyi Minisztériumban a tervezet megszövegezéséhez. E munkát június végéig befejezik, s a második félévben széles körű társadalmi vitára bocsátják a tételes javaslatot. A tapasztalatok alapján átdolgozott szövegről dönt majd a parlament. A miniszterhelyettes szerint - politikai döntéstől függően - már ez év decemberében az Országgyűlés elé kerülhet az új alkotmány tervezete. Elfogadása esetén minden bizonnyal népszavazás szentesíti majd az alaptörvényt. Az alkotmány előkészítésével egyidőben a szakemberek néhány olyan nagy jelentőségű törvényjavaslat kidolgozásához is hozzáláttak, amelyeket még az alkotmány előtt az Országgyűlés elé kell terjeszteni. Az elképzelések szerint még az idén módosítják a választójogi törvényt, ám az új szabályok csak az 1990-es választásokra vonatkoznak. Az új választójogi törvényt majd az alkotmány hatálybalépését követően terjeszti a kormány a Parlament elé. Lehetséges, hogy a jelenlegi alkotmányt is módosítják, elképzelhető például, hogy az ország népe már ebben az évben dönt a köztársasági elnök személyéről. Kilényi Géza ezt követően az eddig lezajlott testületi viták tapasztalatairól tájékoztatta a jogászszövetség elnökségét. Utalt arra, hogy megfogalmazódott: az új alaptörvény Magyarország Alkotmánya címet viselje. Erősíteni kell jogi jellegét, az Alkotmány egyértelműen jogszabály, nem pedig politikai deklaráció. (folyt. köv.) 1989. január 24., kedd 17:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (2. rész)
Minden fórumon megegyeztek abban, hogy a készülő alaptörvénynek a jelenleginél terjedelmesebbnek kell lennie, anélkül, hogy vállalná a részletkérdések szabályozását. Ezekről az úgynevezett alkotmányjogi törvények rendelkeznek, amelyek annyiban különböznek majd a törvényektől, hogy elfogadásukhoz nagyobb szavazatarány szükséges. Az eddigi vitákban elhangzottak szerint az alkotmány ne csak jogokat deklaráljon, hanem a garanciákat is határozzon meg; bizonyos jogokat bíróság, adott esetben az alkotmánybíróság előtt lehessen érvényesíteni. Szakítani kell azzal az eddigi szabályozással, miszerint az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot. A jövőben a Parlament hatalma nem lehet korlátozhatatlan. Mint a legfelsőbb népképviseleti testület, törvényeket alkosson, határozza meg a kormányzati tevékenység fő irányait, ellenőrizze a kormányzati szervek működését, ám nem veheti el a Minisztertanácstól az államélet operatív irányítását. Az országgyűlési képviselők választásánál a jövőben olyan megoldást kell keresni, hogy a területi elv mellett egyéb érdekekek is kifejezésre juthassanak. A miniszterhelyettes elmondta: az eddigi viták során mindegyik testület támogatta az érdemi jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnöki funkció bevezetését. Elfogadták azt az elképzelést is, hogy a parlament csak a miniszterelnököt válassza meg, s a kormány elnöke saját maga döntsön munkatársai személyéről. Amellett foglaltak állást, hogy az emberi és állampolgári jogokat, illetve kötelességeket az alkotmány második fejezetében kell megfogalmazni. Az ügyészi szervezet jövőjéről szólva Kilényi Géza három változatot ismertetett. Az első szerint az ügyészségek helyzete és feladatköre nem változna. A másik variáció értelmében a legfőbb ügyész alkotmányjogi helyzete megegyezne a jelenlegivel, ám a szervezet tevékenységi köre szűkülne; a harmadik változat szerint pedig az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe integrálódna. Az elnökségi ülésen éppen az utóbbi témáról bontakozott ki a legnagyobb vita. A résztvevők többsége úgy vélte, hogy az ügyészségek az elmúlt évtizedekben betöltötték feladatukat, s lényeges átalakításuk szükségtelen. Ellentétes nézetek hangzottak el az ombudsman, az állampolgári ügyek szószólója intézményének létesítéséről, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jövőbeni feladatairól is. (folyt.köv.) 1989. január 24., kedd 17:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar Jogász Szövetség - alkotmánykoncepció (3. rész)
A jogászok több javaslattal éltek. Felvetődött például, hogy a bírák ne lehessenek országgyűlési képviselők. Meg kell szüntetni az elöljáróságokat; a közös tanácsok a jövőben csak a valóban közös ügyekben döntsenek, minden más az egyébként önálló tanácsok hatáskörébe tartozzon. A választásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a szavazatok összeszámlálása nyíltan történjen. Világosan meg kell fogalmazni, hogy az országgyűlési képviselők a Parlamentben, illetőleg a képviselői minőségükben kifejtett munkájukért tartoznak felelősséggel, s le kell szögezni, miről kötelesek beszámolni. Egyesek az alkotmány elfogadását 4/5-ös szavazattöbbséghez kötnék, s megszüntetnék az országos listát. A tanácskozás végén Kilényi Géza ígéretet tett arra, a minisztérium alkotmányelőkészítő kodifikációs titkársága minden elhangzott észrevételt, javaslatot megvizsgál, s azokról tájékoztatja a döntéshozó szerveket. (MTI) 1989. január 24., kedd 17:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »