|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (1. rész)
|
1990. május 24., csütörtök - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés
alelnöke fél 1O után néhány perccel nyitotta meg az Országgyűlés
csütörtöki ülését. Megállapították, hogy a kezdéskor 289 képviselő
foglalta el helyét a padsorokban; az ülésterem patkójának
bársonyszékeiben ülő új miniszterek is bekapcsolódtak a
törvényalkotó munkába.
Napirenden kivül kért szót Király Béla független képviselő: ismertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását. A szervezet arra szólítja fel a pártokat, társadalmi szervezeteket és az ország lakosságát, hogy vessenek véget a nemzeti, etnikai kisebbségek elleni uszításnak, nyilvánítsák ki: a jövő Magyarországa a humanizmus és a demokrácia Európájához tartozik. Ennek jegyében az egyesület május 28-án 17 órától szimbolikus díszőrséget szervez a meggyalázott Wallenberg-emlékmű előtt.
Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett. Ennek eredményeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött, majd az időközben jelenlétükben gyarapodott képviselők 285 igen, 8 ellenszavazat és 2O tartózkodás mellett elfogadták az Országgyűlés tárgysorozatát.
Eszerint az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának napirendje: - a tanácsok megbizatásának meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslat;
- a földről szóló 1987. évi I. törvény módositásáról szóló törvényjavaslat;
- a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes rendelkezései végrehajtásának felfüggesztéséről szóló tövényjavaslat;
- a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenitési tilalmáról szóló törvényjavaslat;
- a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módositásáról szóló törvényjavaslat;
- a 81/1990./IV.27./ minisztertanácsi rendelet hatályon kivül helyezésére vonatkozó indítvány.
Végül: képviselői kérdéseket is napirende tüztek. (folyt.köv.)
1990. május 24., csütörtök 13:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (2. rész)
|
A kormány kérésére elrendelt rövid szünetet követően a jegyző bejelentést olvasott fel, amely arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárok kinevezéséről döntött. Eszerint a miniszterelnök javaslatára a köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárrá nevezte ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába Bogár Lászlót (MDF); a Pénzügyminisztériumba Botos Katalint (MDF); a Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF), Matolcsy Györgyöt (MDF) és Pálos Miklóst (KDNP); az Igazságügyi Minisztériumba Isépy Tamást (KDNP); a Külügyminisztériumba Katona Tamást (MDF); a Népjóléti Minisztériumba Kelemen Andrást (MDF), a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumba Rajkai Zsoltot (FKgP); a Földművelésügyi Minisztériumba Sárossy Lászlót (MDF), a Munkaügyi Minisztériumba Szabó Tamást (MDF) és a Környezetvédelmi Minisztériumba Tarján Lászlónét (FKgP). A kinevezett politikai államtitkárok a miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt.
A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok kinevezése a kormányzat munkájának megerősitését célozza. E tisztségviselők elsősorban a Parlamentben képviselik tárcájukat: távollétük esetén az illetékes miniszterek székében foglalnak helyet.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási államtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a miniszterek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti bizottságok meghallgattják az államtitkár-jelölteket. Várhatóan a jövő hét közepéig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló miniszterek mellett ők is elfoglalják helyüket.
Végül - utalva a kormányalakitó plenáris ülésen történtekre - köszönetet mondott Vörös Vincének, és a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök portréját, amelyet - véleménye szerint - az Országházban kell megőrizni. Hangsúlyozta: Nagy Ferenc elismerésével eleget tettek annak a történelmi jogfolytonosság-keresésnek, amellyel az egykori és demokratikusnak megindult, majd derékba tört magyar parlamentarizmusnak tartoznak. Utalt arra, hogy Nagy Ferenc nehéz helyzetben vállalkozott a kormányzásra a háboru után, s rendkivül pozitív szerepet töltött be az emigrációban. (folyt.köv.)
1990. május 24., csütörtök 13:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (3. rész)
|
A politikus a nyugati kormányok bizalmát élvezve számos olyan külpolitikai akciónak volt részese - a hidegháboru időszakában, majd az azt követő időben -, amire a magyar politikai élet büszke lehet.
Az első napirend megtárgyalása előtt Áder János (Fidesz) kért szót, hangsúlyozva, hogy mondandója általában kötődik az ülések tárgyalási rendjéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály vonatkozó paragrafusai szerint a javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni; sürgősségi tárgyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette: a jelenlegi módszer - amely szerint az ülések és a bizottsági tárgyalások miatt elrendelt szünetek váltogatják egymást - csupán a gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony. A képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfelelően előkészített, áttanulmányozott anyagot vitassanak meg, s így a parlament tagjai maguk gerjesztenek olyan jogszabályi inflációt, amely ellen éppen az Országgyűlésnek kellene fellépnie.
Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, s indítványozta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa ki álláspontját a kérdésben.
Ezt követően az Országgyűlés rátért az első napirendi pont megvitatására. (folyt.köv.)
1990. május 24., csütörtök 13:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (4. rész)
|
Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság ülésén, a plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott naptári naphoz kössék-e a tanácstestületek mandátumának lejártát, avagy rugalmasabban, de mégis konkrét eseményhez - a helyi önkormányzatok alakuló üléséhez - viszonyítva jelöljék ki a határidőt.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői - a bizottsági előterjesztést támogatva - amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági választásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat.
Az MDF-képviselők egynémelyike csupán amiatt aggályoskodott, hogy megfelelően biztosítható-e a majdani önkormányzatok leendő vagyonának a védelme, illetve, hogy a végrehajtó bizottságok tevékenységének kötelezően nyilvánossá tétele elegendő kontrollt jelent-e az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalható visszaélések, a tanácsi vagyonherdáló akciók megfékezésére. (A tanácsok mandátumának lejárta után ugyanis a jogszabályok értelmében a végrehajtó bizottságok tovább működnek az önkormányzatok megalakulásáig.)
Elsősorban a Fidesz-frakció több tagja - de ehhez a véleményhez csatlakozott az MSZP egyik képviselője is - amellett érvelt, hogy a vb-k működését törvényes ellenőrzés alá kell helyezni, s ezt szolgálná, ha kiegészítő-módosító javaslatuknak megfelelően a törvény már úgy szólna, hogy a tanácstestületek mandátumuk lejárta után is, ügyvivőként működnének az önkormányzatok hivatalba lépéséig.
Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választásokat még az idén és minél előbb megtartsák, lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányzatokról, az önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a közszolgálatról szóló törvények megalkotása. (A vita kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a plénumot, hogy az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezetét még csütörtökön reggel megküldte az érintett minisztériumoknak, és még a jövő hét közepén megkapja a Parlament illetékes bizottsága is.) (folyt. köv.)
1990. május 24., csütörtök 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (5. rész)
|
A vitában olyan sokan jelentkeztek szólásra, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a plénum 3 percben korlátozta a felszólalások idejét. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője határozottan ellenezte, hogy az Országgyűlés hozzászokjon az ilyen jellegű korlátozásokhoz. Úgy ítélte meg, hogy ez a későbbiekben a parlamenti demokráciával ellentétes gyakorlathoz vezethet, hiszen lesz olyan törvényjavaslat - például éppen az önkormányzatokról vagy a költségvetésről -, amelynek megtárgyalása heteket vesz majd igénybe. Ezt a véleményét még akkor is fenntartotta, ha elismerte, hogy az olyan, az említettekhez képest jóval kisebb jelentőségű törvényjavaslatoknál, mint a tanácsi mandátumok meghosszabbítása, esetleg indokolt e korlátozás.
Az SZDSZ parlamenti csoportja csaknem másfél órás vita után viszont már jóval szigorúbb korlátozásra kérte az ülés elnökét. Nevezetesen arra, hogy rekessze be az általános vitát, mert jó ideje már nincs is vita. Ennek a kérésnek az elnök - a plénum jóváhagyásával - eleget is tett. Következett a jóval rövidebb részletes vita, amelyben a már korábban elhangzott érvek ismétlődtek.
Végül az Országgyűlés - elvetve a Fidesz kiegészítő indítványát, amelyet Szájer József nyújtott be - a bizottság beterjesztette javaslatot emelte törvényerőre. Ennek elfogadásához egyébként - az alkotmány értelmében - kétharmados többségre volt szükség. (folyt. köv.)
1990. május 24., csütörtök 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (6. rész)
|
Az ebédszünetet követően Kónya Imre (MDF), az Ügyrendi Bizottság elnöke bejelentette, hogy bizottságuk megtárgyalta Áder János észrevételeit az ülések tárgyalási rendjéről, s a felvetésekkel kapcsolatban kialakította álláspontját. A házszabályok szerint a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő ülésnap napirendjére kell felvenni. A bizottság értelmezésében a következő ülésnap az, amikor a parlament legközelebb ülésezik. Ezért azt javasolták, hogy a sürgősségi alapon most benyújtott indítványokat csak a jövő héten tárgyalják, amikorra eredetileg is tervezték az ülésszak folytatását.
A bizottság nevében felkérte az Országgyűlés elnöklő tisztségviselőit, hogy csak akkor engedélyezzenek eltérést az elfogadott napirendtől, ha azt a Parlament megszavazza. A szónokokat pedig szorítsák a tárgyalt témára, akár úgy is, hogy az elkalandozóktól megvonják a szót.
Ugyancsak a Tisztelt Ház munkarendjével kapcsolatban soron kívül kért szót Hack Péter (SZDSZ), aki azt javasolta: állapodjanak meg abban, hogy ezután mindig kedden és csütörtökön tartanak plenáris, hétfőn és szerdán pedig bizottsági üléseket. A végleges munkarend mielőbbi kialakítását sürgeti az is, hogy a képviselők munkája jelenleg tervezethetetlen. Mint a képviselők megtudták, az ügyben a Házbizottság hétfői ülésén készíti elő javaslatát.
Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalása alapján az eredeti elképzelésekkel szemben a szerdai napra már csak a képviselői kérdések feltevése maradt, ám azzal a honatyáknak várniuk kellett, mert az érintett miniszterek egyike sem tartózkodott az ülésteremben. Az elnöklő Szabad György hívására a tárcák vezetői hamarosan elfoglalták helyüket.
Kálmán Attila (MDF) egyes helyközi autóbuszjáratok megszüntetése tárgyában intézett kérdést a közlekedési és hírközlési miniszterhez, rámutatva: a Volán vállalatai gazdaságossági okokra hivatkozva többszáz helyközi járat leállítását tervezik, amivel főként az aprófalvak lakóinak amúgy is kedvezőtlen helyzetét nehezítik tovább.
Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter szerint az alapvető probléma az, hogy a személyszállítás, mint állami, ellátási feladat függőségi helyzetbe került a költségvetéstől. Márpedig egyre kevesebb a költségvetési támogatás, a tarifák viszont nem fedezik a működési költségeket. (folyt. köv.)
1990. május 24., csütörtök 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (7. rész)
|
Ezért alapkérdés a személyszállítás közgazdasági feltételrendszerének újrafogalmazása.
Tájékoztatta a képviselőket: miniszteri rendelettel 300 millió forintot utalnak át a Volán-vállalatoknak, elsősorban a gazdaságilag elmaradott, aprófalvas térségek tömegközlekedésének javítására. További tennivalók: a szektor- és szervezetsemleges szabályozás bevezetése a személyszállításban; részleges privatizáció a menetrendszerű személyszállításban a koncessziós rendszer mielőbbi megvalósításával; a közlekedési tarifák, juttatások és elvonások piac szerinti meghatározása; a szervezetnek adott egyedi preferenciák megszüntetésére törekedve az állami feladatvállalás erősítése az objektív adottságok, hátrányok és veszteségek megszüntetésében, s a szociálpolitikai térítésekben. A miniszter az elkövetkezendő időszakban elsődleges feladatának tekinti a közúti személyszállítás területén kialakult helyzet társadalmilag indokolt, megnyugtató rendezését.
Schamschula György (MDF) a belügyminiszternek tette fel kérdését a tanácsi és ingatlankezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak megakadályozása tárgyában. A képviselő szóvá tette, hogy a lakosság úgy érzi, nem minden esetben indokoltak azok a privatizációs kísérletek, amikor a tanácsok és az ingatlankezelő vállalatok a kezelésükben lévő épületeket különféle vállalkozásokba adják. Az esetek jogszerűsége ugyan nem mindig vitatható, de erkölcsösségük igen.
Horváth Balázs belügyminiszter elmondta, hogy nap mint nap érkeznek hasonló jelzések a minisztériumhoz. A tárca szándéka és célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulajdonkeresési kísérleteknek. A miniszter elhatározta, hogy felülvizsgáltat minden olyan tulajdonos-változást, minden olyan ügyletet, amely a majdani önkormányzatok tulajdonát érinti. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az lenne megállapítható, hogy a tanácstestület jóváhagyásával talán törvényesnek tűnő, de mindenféleképpen erkölcsbe ütköző akció eredményeként csúsztatnák ki a vagyont a majdani önkormányzat rendelkezési jogából, megteszik a szükséges lépéseket. E lépésekhez kérte a Parlament segítségét az ide vonatkozó törvény majdani tárgyalásakor, mert hiszen a legálisan szerzett tulajdonhoz, még ha ahhoz erkölcstelen módon is jutottak hozzá, rendkívül nehéz hozzányúlni. Tájékoztatott arról is, hogy felveszi a tanácsok vezetőivel a kapcsolatot, s felhívja a figyelmüket arra, hogy az ilyen akciókért nemcsak erkölcsi, de akár jogi felelősséggel is tartoznak. (folyt. köv.)
1990. május 24., csütörtök 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (8. rész)
|
A képviselői kérdések és az arra adott válaszok után Kulin Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatkozatát, amely szerint a bizottság a hozzá beérkezett észrevételek alapján felhívja a Magyar Televízió műsorszerkesztőségének a figyelmét, hogy az Országgyűlés eseményeinek hű közvetítésére nagyobb gondot fordítson. A bizottság véleménye szerint a demokratikusan, szabadon választott Országgyűlés kormányának bemutatkozása, eskütétele, a miniszterelnök beszéde az egész nemzetet érintő, sorsfordító esemény volt. Ezt a különleges jelentőségű, túlzás nélkül történelminek nevezhető, emelkedett pillanatot egy nemzetközi kupamérkőzés közvetítése miatt megszakítani, háttérbe tolni, feldarabolni súlyos vétség volt, amely nem szolgálta azokat a nemzeti célokat, amelyekért a magyar társadalom a Magyar Televíziót fenntartja.
Kulin Ferenc hozzátette: a nyilatkozattal a bizottságnak nem minden tagja értett egyet. A műsorszerkesztés szabadságának védelmében, a bizottsági kompetencia túllépés miatt a nyilatkozatot nem írta alá, s egyben tiltakozását fejezte ki Bretter Zoltán (SZDSZ), Rajk László (SZDSZ), Hága Antónia (SZDSZ) és Molnár Péter (Fidesz).
Bretter Zoltán mindehhez annyit fűzött hozzá: tiltakozásuk egyetlen oka, hogy a bizottság ezzel a nyilatkozatával olyan súllyal nehezedik rá a televízióra, ami megengedhetetlen. Ők azzal nem értettek egyet, hogy ezt a véleményüket bizottsági állásfoglalásban fogalmazzák meg, mert azzal a bizottság szerintük túllépte hatáskörét.
Ezzel a képviselők a csütörtöki munkanapjuk napirendjének végére értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét szerdán folytatódik.
Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön tartja, amikor is várhatóan megkezdik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, valamint a hazánkban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását. (MTI)
1990. május 24., csütörtök 17:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|