Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató


1990. február 2., péntek - Csaknem egy tucat téma került a
Minisztertanács elé a testület pénteki ülésén. A kormány
tanácskozásán elhangzottakról a délutáni órákban Bajnok Zsolt
szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.

    A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a dereguláció a
a közigazgatásban címet viselő előterjesztést. Ezt a kérdést nyolc
tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely
mintegy tizenegy törvény és négy törvényerejű rendelet
áttekintéséről, egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az
intézkedési csomagterv lényege, hogy a jogszabály-korrekciók
csökkentik az államigazgatás terheit, erősítik a tanácsok
önkormányzati jellegét, mérséklik a központi beavatkozást.

    Az egyéb napirendi pontok között a Minisztertanács elé került a
vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló előterjesztés. Ezt
az előterjesztést a kormány tagjai egyöntetűen, meglehetősően éles
hangnemben elutasították. Úgy vélték ugyanis, hogy amikor az ország
ilyen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és az
életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt, elfogadhatatlan, hogy a
kormány saját bérezéséről, a bérek emeléséről döntsön. Így aztán
megmaradtak az eddigi fizetések. Eszerint a miniszterelnök fizetése
bruttó 97.500 forint, nettó 47.979 forint, az államminiszter és a
miniszterelnök-helyettes fizetése bruttó 78.000 forint, nettó 40.179
forint. A miniszterek nettó 34.979 forintot kapnak. (MTI)



1990. február 2., péntek 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1990. február 2., péntek - Csaknem egy tucat téma került a Minisztertanács elé a testület pénteki ülésén. A kormány tanácskozásán elhangzottakról délután Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.


A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a Dereguláció a
a közigazgatásban címet viselő előterjesztést. Ezt a kérdéskört
nyolc tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely
mintegy tizenegy törvény és négy törvényerejű rendelet
áttekintéséről, egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az
intézkedési csomagterv lényege, hogy a jogszabály-korrekciók
csökkentik az államigazgatás terheit, erősítik a tanácsok
önkormányzati jellegét, mérséklik a központi beavatkozást.

    Néhány gazdasági deregulációs intézkedés is szerepelt a
napirenden. Ezekről azonban konkrétumokat egyelőre nem közölt a
szóvivő, mondván, hogy a Minisztertanács részletes jelentésben ad
számot a deregulációs tevékenységről az Országgyűlésnek. A munka
mindenesetre gőzerővel folyik: az elmúlt két hónapban háromszáz
jogszabályt helyeztek hatályon kívül; külön említést érdemel a
Szociális és Egészségügyi Minisztérium, amely 102 rendeletét bírálta
felül. A ,,jogszabályszűrő,, munka egyik érdekes tapasztalata, hogy
a különféle törvényekben, előírásokban meglehetősen sok a lózung, a
propagandaízű kitétel, ami ma már politikai anakronizmussá is vált.
Egy seregnyi jogszabály említi például a szocialista erkölcsöt,
amire egyébként sehol sem született használható definíció.

    A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztésében foglalkozott
a Magyar Honvédelmi Szövetség sorsával. A döntés lényege: félkatonai
szervezetből minden tekintetben társadalmi szervezetté kívánják
átalakítani az MHSZ-t. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az MHSZ-nek
jelenleg mintegy 4800 klubja van, több mint 340 ezres tagsággal. A
szövetség apparátusa mintegy 2100 főfoglalkozású személyből áll. A
szervezet vagyona megközelíti az ötmilliárd forintot, aminek egy
részét az MHSZ csak kezeli. A szervezet tavaly 791 millió forintos
állami támogatást kapott. A honvédelmi tárca álláspontja szerint a
jövőben nincs szükség az MHSZ-nek arra a korábbi funkciójára, amely
a fiatalok katonai felkészítését szolgálta. Az elképzelés az, hogy
az MHSZ önkéntes alapon létrejövő szövetség legyen, amely az eddigi
formában, illetve nagyságrendben nem tart igényt költségvetési
támogatásra. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 19:03


Vissza »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)


A kormány hatályon kívül helyezte az MHSZ-re vonatkozó
minisztertanácsi határozatot, s két miniszteri biztost -
Szombathelyi Ferenc honvédelmi miniszterhelyettest, illetve
Hársfalvi Rezső művelődési miniszterhelyettest - nevezett ki az MHSZ
átszervezésének elősegítésére. Az átszervezés határideje: 1990.
október 1.

    A Minisztertanács elé került a vezető állami tisztségviselők
munkadíjáról szóló előterjesztés is, amely már az Országgyűlést is
megjárta, a Tisztelt Ház azonban visszaadta a kormánynak azzal, hogy
a kérdésben döntsön saját maga. A bérrendezésnek azonban most sem
volt nagyobb szerencséje: az előterjesztést a kormány tagjai
egyöntetűen, meglehetősően éles hangnemben elutasították. Úgy vélték
ugyanis, hogy amikor az ország ilyen rendkívül nehéz gazdasági
helyzetben van, és az életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt,
elfogadhatatlan, hogy a kormány saját bérezéséről, a bérek
emeléséről döntsön. Így aztán megmaradtak az eddigi fizetések.
Eszerint a miniszterelnök fizetése bruttó 97.500 forint, nettó
47.979 forint, az államminiszter és a miniszterelnök-helyettes
fizetése bruttó 78.000 forint, nettó 40.179 forint, a minisztereké
bruttó 65.000 forint, nettó 34.979 forint, az államtitkároké bruttó
48.000 forint, nettó 28.179 forint.

    A vezetői fizetések egy másik vetületével is foglalkoztak. A
vállalati vezetők fizetéseivel, prémiumaival kapcsolatos anomáliákat
áttekintve a kormány úgy vélekedett, hogy a szigorú gazdasági
környezet e vezetőktől is némi önkorlátozást követel meg. A
Minisztertanács ugyan nem emel jogi korlátokat, de kezdeményezi,
hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács valamennyi érdekelt
részvételével tegyen ajánlást a vezetői keresetek reális
alakítására. A Minisztertanács ajánlata: a vezetők idei alapbérének
növekedése ne haladja meg az általuk irányított vállalat dolgozóinak
átlagos bérnövekedését. Javasolja azt is, hogy éves prémiumuk felső
határa ne lépje túl az alapbér 120-130 százalékát.

    Az ülésen a Magyar Újságírók Országos Szövetségének
kezdeményezésére döntés született arról is, hogy a jövőben március
15-e legyen a Magyar Sajtó Napja. A kiemelkedő sajtómunka
elismerésére a kormány Táncsics Mihály Díj alapítását határozta el.

    A kormány megvitatta a nemzetbiztonsági szolgálat létesítésével
összefüggő kérdéseket is. Mint ismeretes, az Országgyűlés határozata
értelmében a nemzetbiztonsági feladatokat a Belügyminisztériumtól és
a rendőrségtől elkülönítve kell ellátni. Az erre vonatkozó
jogszabály felhatalmazta a kormányt arra, hogy a nemzetbiztonságról
részletesen intézkedő törvény megalkotásáig ezeket a kérdéseket
rendeleti úton szabályozza. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 19:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)


Ennek a szabályozási módnak a koncepciója abból indul ki, hogy a
jövőben a felügyeletet a Minisztertanács gyakorolja, s a
miniszterelnök egy biztonságpolitikai kollégiumot hoz létre. A
kollégium munkájába bevonja az igazságügyminisztert, a közlekedési,
hírközlési és építésügyi minisztert, a külügyminisztert, a
belügyminisztert és a honvédelmi minisztert. Ugyanakkor a szervezeti
keretek kialakítására bizottságot hozott létre a kormány. E testület
megbizatása júniusig szól. A bizottság vezetője - a Minisztertanács
elnökének személyes megbízottjaként - Raft Miklós; tagja Gruber
Nándor a Pénzügyminisztérium, Havasi Béla a Külügyminisztérium,
Lőrincz Kálmán a Belügyminisztérium és Karácsony Imre az Országos
Tervhivatal képviseletében.

    Végezetül a szóvivő elmondta, hogy a kormány az ifjúsági
szervezetekkel még tavaly novemberben kötött megállapodás alapján
megvizsgálta a sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint a
gyermekgondozási szabadságon levő dolgozók helyzetét, abban az
esetben, amikor a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. A probléma
az, hogy e dolgozókra vonatkozóan az általános munkajogi szabályok
felmondási tilalmat mondanak ki, ám ha a munkáltató jogutód nélkül
szűnik meg, ez a tilalom nem érvényesül. Ezért a kormány javaslatot
terjeszt az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, hogy ilyen esetben
ezek a dolgozók ,,végkielégítésként,, személyi alapbérük
háromszorosának, de legalább a mindenkori minimálbér háromszorosának
megfelelő összeget kapjanak. (MTI)



1990. február 2., péntek 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD