|
|
 |
|
 |
Moldavai sztrájk - nyelvek
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 5. kedd. (MTI-tud.) - A Moldavai SZSZK-ban változatlanul tart több mint kétszáz vállalat dolgozóinak sztrájkja, akik a közelmúltban elfogadott nyelvtörvény egyes, más nyelvek jogait csorbító cikkei ellen tiltakoznak. A főként orosz ajkú lakosságú Tyiraszpolban, Bengyeriben, Belciben, Ribnyicában, Komratban szinte mindenütt áll a munka, több más település dolgozói is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, s az Aeroflot helyi vállalatánál, egyes vasútigazgatóságoknál is sztrájkolnak.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a köztársasági
sztrájkbizottság követelésére Kisinyovba érkezett különbizottsága
azzal a felhívással fordult a Romániával határos köztársaság
lakosságához, a különböző társadalmi szervezetekhez, hogy
tartózkodjanak tömeggyűlések és más megmozdulások szervezésétől, s
emellett a sztrájk beszüntetésére szólította fel a dolgozókat.
A moldavai sztrájkolók egyes hírek szerint viszont csak akkor
veszik fel a munkát, ha a bizottság befejezi munkáját, s teljesül
legfőbb követelésük: a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége
érvényteleníti a sérelmezett cikkeket. A moldován nyelv állami
nyelvvé nyilvánítását a köztársaságban élő más nemzetiségek is úgy
fogadták, mint a moldavai kultúra újjászületése irányában tett
lépést - jelentette ki a TASZSZ-nak nyilatkozva Pjotr Gyenyiszenko,
a köztársasági sztrájkbizottság társelnöke, de az egyik nyelv
újjászületése nem valósulhat meg egy másik kárára: sajnos az
elfogadott törvény nem vette tekintetbe a sztrájkoló városok
többségében oroszul beszélő lakosságának követeléseit a két nyelv
jogegyenlőségéről.
Észtországban hasonló okok miatt már hetek óta sztrájkolnak
több, főként orosz ajkú dolgozókat foglalkoztató nagyvállalatnál.
Igaz, e munkabeszüntetés méretei elmaradnak a moldavaiétól. E balti
köztársaságban a nyelhasználatról hozott törvények mellett az új
észt választási előírásokat is sérelmezik, mivel azok több éves
helyi illetőséghez kötik a szavazójogot.
Kijevben az ukrán törvényhozás elnöksége kedden társadalmi
vitára bocsátotta a köztársasági nyelvtörvény tervezetét. A
dokumentum az állami nyelv rangjára emelné az ukrán nyelvet, s azt
használnák majd a hivatalokban, a dokumentációkban is. A tervezet
közvetítő nyelvként ismeri el az oroszt (az 50 milliós
köztársaságban 11 millió orosz él), s figyelembe veszi más, itt élő
kisebb nemzetiségek - így a 170 ezres magyar lakosság - jogát
anyanyelvi kultúrájának fejlesztésére, lehetőséget biztosít nyelvük
használatára az élet különböző területein.+++
1989. szeptember 5., kedd 18:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|