Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 05.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az MDF felhívása a kormányhoz

"... nemzet vagyonának széthordására irányuló akciók sértik a nemzet érdekeit. Ezt a folyamatot meg kell állítani. Ezért a kormány egyrészt az átmeneti időszakra függessze fel az állami vagyon elidegenítését; másrészt haladéktalanul hozza nyilvánosságra az eladások és átalakítások részleteit."
Amerikai Hangja:

Finnország - példakép

"Kelet-Európa rohamos változása ismét felveti a régi kérdést, hogy lehet egy ország, amely a Szovjetunióval határos, független és demokratikus anélkül, hogy ezzel kihívná magára a Szovjetunió gyanakvását és haragját. A válasz erre: ennek Finnország az iskolapéldája."

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)

1989. szeptember 5., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a határszéli forgalom helyzetéről és fejlesztéséről tanácskozott kedden Pécsett. A képviselők azt vizsgálták: milyen lehetőségek kínálkoznak hazánk és a szomszédos országok határ menti együttműködésének bővítésére, különös tekintettel a mezőgazdasági termelésben, illetve annak anyag- és eszközellátásában játszott szerepére. A tanácskozás helyszínéül azért választották a baranyai megyeszékhelyet, mert a legélénkebb kapcsolatok a déli határunkon alakultak ki Magyarország és Jugoszlávia között, s már eddig is több sikeres gazdasági vállalkozást hoztak létre közösen a Dráván innen és túl működő agrárjellegű vállalatok.

A Baranya Megyei Tanács székházában tartott ülésen, amelyen
Cselőtei László elnökölt, részt vettek a határ menti megyék állami
és gazdasági szervezeteinek vezető szakemberei, valamint -
megfigyelőként - több vállalati vezető is a jugoszláviai Eszékről.

    A házigazda tisztét betöltő Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke
emlékeztetett arra, hogy a Baranyában jelenleg folyó gazdasági
szerkezetátalakítás egyik fontos eleme az új piacok felkutatása, s
ebben a vonatkozásban további lehetőségeket kínálnak a határ mentén
kialakuló termelési és értékesítési együttműködések. Hangot adott
annak a véleményének, hogy a határszéli kapcsolatok
Pécs-Budapest-Eszék útvonalát mihamarabb váltsa fel a közvetlen
Pécs-Eszék út. Cselőtei László arra hívta fel a figyelmet, hogy a
határokon nemcsak árucikkek találkoznak, hanem emberek is, ami
legalább olyan fontos tény, mint a termékcsere, ha ugyan nem
fontosabb. A Baranya és a szomszédos Szlavónia közötti gazdasági
kapcsolatokat olyan példaértékű kezdeményezésnek nevezte, amely
átvihető az ország más részeire is.

    A Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és
Élemezésügyi Minisztérium szakemberei közös előterjesztést
készítettek az országgyűlési bizottság számára, s ezt Spilák Ferenc
kereskedelmi miniszterhelyettes szóban is kiegészítette. A
mezőgazdasági termelés mennyiségi változásai és a lakossági
fogyasztás mennyiségi ingadozásai egyaránt fontos területté teszik
az agrárexport számára a határ menti szervezett árucserét -
mondotta. S nemcsak a termésfeleslegek levezetése miatt, hanem a
választék bővítése és a mezőgazdasági termelést segítő technika
beszerzése miatt is szükségünk van a szomszédokkal való közvetlen
üzleti kapcsolatokra. (folyt. köv.)


1989. szeptember 5., kedd 18:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)

Ám figyelembe kell venni, hogy valamennyi környező országban más a
gazdálkodás rendje, mint nálunk, s ez a körülmény megnehezíti,
lelassítja az együttműködés fejlődését. Emiatt még nagyobb
fontosságot kapnak a helyi (vállalati) kezdeményezések, hiszen
gyorsan, rugalmasan reagálhatnak a változó lehetőségekre.

    Az állam különféle intézkedésekkel kívánja segíteni a határszéli
áruforgalom fejlődését. Bővítették például azoknak a gazdálkodó
szervezeteknek a körét, amelyek jogosulttá váltak a határ menti
külkereskedelmi együttműködésre. Az üzletek előkészítésére,
szervezésére a Konsumex kirendeltségeket létesített a határszéli
megyékben, s a jövőben önálló lebonyolítási joggal is felruházzák az
irodákat. Magyar kezdeményezésre hasonló kirendeltség alakult a
Szovjetunióban (kijevben) és Csehszlovákiában (Kassán). Jelentős
elszámolási változások történnek hazánk és a szomszédos szocialista
országok között: a határ menti exportkeret bővítésének megfelelően -
önfinanszírozási alapon - növelik az importkeretet.

    A képviselők és a meghívott vendégek közül többen is szóvá
tették, hogy a határ menti üzletkötések során indokolatlanul lassú
még ma is az ügyintézés. Egy pécsi vállalatigazgató szerint az
eladott borjúból tehén lesz, mire átadhatják a külföldi partnernek,
azaz: mire az üzlet realizálódik, esetleg már teljesen mások a
körülmények, mint amikor a megállapodás történt. Ő is szót emelt a
,,Budapest-monopólium,, ellen. Brezniczky József képviselő (Baranya
m.) szorgalmazta, hogy az új vállalkozói rendszernek megfelelően
magánosok - kiskereskedők, kisvállalkozók - is részt vehessenek a
határ menti forgalomban. A Baranya Megyei Tanács elnöke erre azt
válaszolta: szívesen látnak a határszéli térségben minden
vállalkozót, aki be akar kapcsolódni a közvetlen árucserébe.

    Tanaszi János képviselő (Hajdú-Bihar megye) a magyar-román
kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi helyzetét firtatta. Szerinte
ugyanis a két minisztérium előterjesztése meglehetősen sommásan -
négy sorban - ,,elintézte,, a határ menti áruforgalom kérdését, arra
hivatkozva, hogy ,,a megyei jelzések szerint is az ilyen jellegű
kapcsolatok kiépítése ma még csak tárgyalási szinten mozog,,. A
kereskedelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a Magyarország és
Románia között kialakult sajnálatos feszült viszony ellenére
normálisak a gazdasági kapcsolatok a két szomszédos ország között, s
a román fél betartja a gazdasági megállapodásokat. A magyar
álláspont az, hogy minden gazdasági kezdeményezést segítünk
Romániával kapcsolatban, s úgy tűnik: a másik fél is fogadókész ezen
a területen. (folyt. köv.)


1989. szeptember 5., kedd 18:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (3. rész)

A képviselők megkérdezték, hogy a Magyarországon megtermelt és
Jugoszláviában feldolgozott cukorrépa, illetve készterméke nem
hiányzik-e a hazai piacon, s nem felelős-e a határ menti
cukorkooperáció az ellátási nehézségekért. Dull Ferenc, a MÉM
kereskedelmi főosztályvezetője elmondta, hogy egy ötéves szerződés
alapján évi 9000 hektáron termeltünk nyersanyagot a jugoszláv
cukorgyárak számára, s ez olyan előnyös üzletnek bizonyult, hogy
további öt évre meghosszabbítottuk a szerződést, és még bővítettük
is a termőterületet. Ám a világpiacon tartósan emelkednek a
cukorárak, ezért célszerűnek látszik, hogy a
,,cukorjárandóságunknak,, csak egy részét hozzuk haza
Jugoszláviából, a többit harmadik piacon értékesítsük.

    A minisztériumi szakember - a közelmúltban elkészített
cukormérleg adataira hivatkozva - cáfolta, hogy cukorhiány fenyeget
Magyarországon. Szerinte csupán arról van szó, hogy a bőséges
gyümölcstermésnek köszönhetően többet főznek be a háziasszonyok és
ennek megfelelően több cukrot használnak fel, továbbá a nyár
folyamán indoklatlan felvásárlási láz tört ki az országban. A
megnyugtató szavaknak ellentmondani látszanak a főosztályvezető
további információi, miszerint a baráti országoktól (NDK,
Jugoszlávia) cukrot kértünk kölcsön és azt majd az új termésből
adjuk vissza, továbbá igénybe vették a kormány-rendelkezésű
cukorkészletek egy részét is, végül előbbre hozták a hazai
cukorgyárak feldolgozási kampányának kezdési időpontját. Mindehhez
még azt is hozzátette, hogy amennyiben mégis ellátási zavarok
támadnának, akkor előbb a nagyfogyasztók cukorkeretét csökkentik,
elkerülendő a kisfogyasztás korlátozását.

    Az országgyűlési bizottság a témát lezárva úgy foglalt állást,
hogy a határ menti áruforgalom, s az ahhoz kapcsolódó együttműködés
országonként eltérő módon ugyan, de jelentős szerepet játszik a
szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszerben, segíti a
választékbővítést és a mezőgazdasági termelést. A tapasztalatok
figyelembe vételével célszerű ezeknek a kapcsolatoknak - a kölcsönös
előnyök alapján történő - további bővítése.

    A testület ajánlásokat fogadott el. Eszerint törekedni kell a
közép- és hosszú távú kapcsolatok kiépítésére, mivel azok a
nemzetközi munkamegosztásban való nagyobb mérvű részvételt is
elősegítik. Követni kell a környező országok gazdaságirányítási
rendszereiben bekövetkező változásokat, s ennek figyelembe vételével
erőfeszítéseket kell tenni az új típusú együttműködési formák -
például vegyes érdekeltségű vállalatok - létrehozására. (folyt.
köv.)


1989. szeptember 5., kedd 18:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (4. rész)

Törekedni kell végül a kapcsolatokat elősegítő érdekeltségi rendszer
viszonylagos stabilitásának megteremtésére, mivel a gyakori
változások a hosszabb távú kapcsolatok kialakulása ellen hatnak.
(MTI)


1989. szeptember 5., kedd 18:34


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek:

A paktum (1989.08.30-09.18)

" A politikussá avanzsált író újfent elkezdte boldogítani a vasárnapi reggelek rádióhallgatóit szelíd lelkű megszólamlásaival. Máűsnap Csurka úrtól levelet hozott a Magyar Hírlapnak a posta. Ebben az író meglehetős körmönfontsággal azt fejtegette, hogy nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeni kormánynak is szüksége van napilapra. Ezt csak egyféleképpen lehetett értelmezni. A lap hagyjon fel önállósulási törekvéseivel, jelentkezett az új gazda. A Vasárnap Újság és ez a levél együtt félelmetes volt."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD