|
|
|
|
Tőkeimport kicsiben és nagyban
|
Magyarország politikai és gazdasági vezetői a gazdasági reform előkészítésének és bevezetésének időszakában ismerték fel a külföldi működőtőke bevonásának célszerűségét és jelentőségét. Ám a tőkeimportot szabályozó - 1972 évi - rendelet még a kézivezérlés szellemét képviselte, mindent előírt, mit és hogyan tehet Magyarországon a külföldi tőke. A fékek, biztosítékok mellett tiltások is jellemezték a külfödi működőtőkét országunkba invitáló szabályozást, sőt a feldolgozóiparokban nem kívánatos idegennek minősítették. alc. Vegyesvállalatok szabályozása A működőtőke-import az elmúlt évben jutott el a liberalizáltság és az ösztönzöttség olyan fokára, amely többé-kevésbé megközelíti a fejlődő és a közepesen fejlett országok ilyen jellegű normáit, szabályait lehetőségeit. A vegyestulajdonú vállalatok ma már normatív szabályok szerint, cégbejegyzéssel jöhetnek létre. Teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok, társaságok is alapíthatók, a legalább 30 százalékos külföldi tőkerészesedéssel létrejött társaságok öt évig 60 százalékos adókedvezményt, a különösen fontos tevékenységeket végző vegyes tulajdonú társaságok pedig öt évig teljes adómentességet, majd pedig 60 százalékos kedvezményt kapnak. A hazai, a magyar tulajdonban lévő vállalatok, társaságok nézőpontjából mindez irígylésre méltó kedvezmény. Ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy az adókedvezményen, a profit repatriálásán s a befektetések jogi védelmén kívül számos országban a külföldi működőtőkét még egyéb módon is - pl. megfelelő infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával, állami tőkejuttatással - segítik támogatják. Megállapítható, hogy a tőkeimport feltételeinek korszerűsítésével párhuzamosan, azt követően szembetűnően nőtt a működőtőke beáramlása, a vegyestulajdonú vállalatok száma. 1987 végéig több mint 200 vegyesvállalat létesült, amelyekben együttesen mintegy 200 millió dollár értékű külföldi tőke volt befektetve. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 13:21
|
Vissza »
|
|
Tőkeimport 2.
|
Egy évvel később - s ebben már szerepe volt a korábbinál nagyobb kedvezményeknek, a működőtőke bevonását érintő társasági törvénynek és a külföldi befektetők jogvédelmét garantáló törvénynek - a vegyesvállalatok száma megközelítette a 300-at, a befektetett külföldi tőke összege pedig meghaladta a 310 millió dollárt. alc. Szerény tőkebeáramlás A dinamikus fejlődés sem vonhatja el a figyelmet arról a tényről, hogy a magyar gazdaságban jelen lévő külföldi működőtőke csepp a tengerben: a 310 millió dollár értékaránya az 1988 évi konvertibilis export-teljesítményhez pl. mindösze 5,3 százalék az importhoz viszonyított arány 6 százalék. A bevont működőtőke méreteit, jelentőségét az is érzékelteti, hogy a Tungsram Rt. részvényeinek nem egészen felét a közelmúltban 110 millió dollárért vásárolta meg egy nyugati bankkonzorcium. A magyarországi vegyesvállalatokba fektetett külföldi tőke mintegy háromnegyede a pénzintézeti szektorba, a szolgáltató ágazatokba, az idegenforgalomba áramlott, az ipar részesedése mintegy 25 százalék. A már ténylegesen működő vegyesvállalatok tőkehatákonysága jócskán felülmúlja a népgazdasági átlagot. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a vegyesvállalatok túlnyomó többsége szerény induló vagyonnal rendelkezik. Jelentősebb vegyesvállalatok - pl a magyar-japán Fermentcióipari Rt., a Dunamont Polisztirolgyártó Rt. Továbbá az üveggyapot, valamint a floatüveg gyártására alapított vegyestársaságok - csak az utóbbi esztendőkben jöttek létre a termelés még nem kezdték meg. A vegyesvállalatok általában kisvállalkozásoknak megfelelő tőke-és üzemmérete több körülménnyel magyarázható. A vegyesvállalatok szinte kivétel nélkül új alapítások s mind a külföldi, mind a magyar alapító többnyire kis-vagy középvállalatok. A vegyesvállalati méretek egy további meghatározója a magyar piac mérete, kapacitása, továbbá az a tény, hogy a külföldi partner elsősorban a magyar piacon kíván tevékenykedni, a tőkés exportban a külföldi, a rubeles exportban a magyar partner érdektelen. alc. Újra indul a tőzsde A magyar nézőpontból kívánatos külföldi működőtőke-bevonás nagyságrendjét a különböző intézmények milliárdokra becsülik. Ennek s az utóbbi évek tapasztalatainak figyelembevételével fel lehet, fel kell ismerni a működőtőke-bevonás néhány objektív tényezőjét. Nevezetesen: kizárólag új vállalatok, társaságok alapításával nem lehet számottevő működőtőkét bevonni, azért sem, mert a magyar vállalatok tőkeszegények. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 13:22
|
Vissza »
|
|
Tőkeimport 3.
|
A működőtőke-bevonás fő áramlatát világszerte a transznacionális vállalatóriások milliárdos nagyságú külföldi befektetései alkotják. Száz százalékban külföldi tulajdonú vállalatok alapítására már nálunk is van jogi lehetőség, ez azonban kevés, további minimális feltétel a megfelelő közgazdasági környezet, a piac léte és működése. A külföldi tőke importjának, a külföldi tőke magyarországi befektetésének egy további útja-módja és feltétele, a tőkepiac, a tőzsde. Valószínűsíthető, hogy az átalakulási folyamatban növekedni fog a részvénytársaságok száma, a részvények volumene, ami az ehhez csatlakozó intézkedésekkel - nemzetközileg elfogadott vagyonmérlegek készítése, az infláció nemzetközi szintre süllyesztése, a nemzeti valuta korlátozott átválthatósága - elvezethet az értéktőzsdéhez, amely intézményesítheti a mőködőtőke-bevonást. Ám addig - s ez időtávban aligha konkretizálható - "apróban", továbbra is vegyesvállalatok létesítésével lehet növelni a magyar gazdaságban tevékenykedő külföldi működőtőkét. (MTI-Press)
1989. szeptember 5., kedd 13:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|