|
|
 |
|
 |
Milyen a hazai élelmiszerek sugárterhelése?
|
1989. szeptember 5., kedd - A csernobili sugárszennyezés hatása még ma is komoly gondot okoz Svédországban. Fogyaszthatatlan több területen a hal- és vadhús az igen magas sugárszennyezettség miatt - mondották a napokban a hazánkban tartózkodó svéd környezetvédelmi szakemberek. Magyarországon is több ezer Becquereles sugárszennyezettséget mértek 1986-ban egyes tejmintákban, vadhúsokban, igaz ezek az élelmiszerek nem kerültek fogyasztásra. Mi a helyzet ma az országban? - érdeklődött Kiss Bélától az Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Szolgálat radiológiai osztályvezetőjétől az MTI munkatársa.
- Mi is mértünk idén az első félévben 1563 Becquerelt egy
Finnországból behozott rénszarvashúsban. Ehhez képest igazán
megnyugtatóak, lényegében a csernobili esemény előtti szintet jelzik
a hazai háziállatoknál, vadaknál végzett vizsgálatok. A sertéseknél
és a szarvasmarháknál átlag 6,8, a juhoknál 3,8, a vaddisznóknál 1,2
Becquerelt mértünk húskilogrammonként. A tejnél 1,2-es az átlagérték
literenként. Ezek az átlagok, de a csúcsok sem túl magasak, a
húsoknál 22, a tejnél 8 Becqurelről lehet beszélni.
1986-ban az első nagy terhelést a jódizotópok adták, de ezek
igen gyorsan elbomlottak. A kisebb részben hazánkba kerülő cézium
134-es is viszonylag már hamar, két év alatt, a nagyobb mennyiségben
az országot terhelő cézium 137 viszont csak 30 év után feleződik. Ma
már a cézium 137 is lényegében a talajba mosódott, és csak a
növények gyökerei veszik fel igen kis mennyiségben.
1986 előtt évente 2000-3000 mintát vettek a megyei ellenőrző
laboratóriumaink, a csernobili erőműrobbanás évében viszont 40-45
ezret. Még 1987-ben, majd 1988-ban is 20 ezer volt a minták száma, s
idén az első félévben is 10 ezer. Mivel a szennyezettségi szintek
erőteljesen csökkentek, a második félévre már kidolgoztunk egy
csökkentett mintaszámú megfigyelési szisztémát.
Ha kevesebb számú mintával is, de folyamatosan nyomon követjük a
húsok, a tej szennyezettségén kívül a környezet terhelését is. Így
havonta az egész országban, meghatározott gazdaságoknál vizsgáljuk a
takarmányt, illetve tavasszal és ősszel az indikátor növényeket,
például a spenótot, a sóskát, a salátát. Ezek a növények különösen
jól jelzik a sugárszennyezettséget. Ma már a mért értékek
országszerte azt bizonyítják, hogy az 1985-ös nagyságrendre állt
vissza az élelmiszerek radioaktivitása - mondotta Kiss Béla. (MTI)
1989. szeptember 5., kedd 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|