Rendszerváltás és az MTI

	A kormány és a SZOT képviselőinek találkozója (1. rész)
1989. november 10., péntek - Jelentős véleménykülönbségek maradtak a követendő gazdaságpolitika tekintetében a kormány és a SZOT között pénteki, parlamentbeli több mint ötórás megbeszélésük után is. A Minisztertanács és a szakszervezetek képviselőinek találkozójára, amelynek célja a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjának megvitatása volt, most először meghívták a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját is, amely azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. A Liga távolmaradását azzal magyarázta, hogy előbb a tagszervezeteivel kivánja megvitatni a kormány koncepcióját, s majd csak azután mond véleményt róla. A tanácskozáson elhangzottakról a kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter, a SZOT részéről pedig Sándor László titkár tájékoztatta az újságírókat. Első mondataikban jelentős eredményként értékelték, hogy szervezeteik álláspontjai egyes kérdésekben közeledtek egymáshoz, ám hamarosan kitűnt, hogy sok területen számottevőek maradtak a nézetkülönbségek. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy nem halogatható tovább a gazdasági szerkezet átalakítása, még akkor sem, ha az jelentős áldozatokkal jár. A SZOT szerint ennek megvalósításához olyan tudatos, előrelátó program kell, amelyben világosan megfogalmazzák az ezzel kapcsolatos tennivalókat a dolgozók felkészítésére, továbbképzésére vonatkozóan is, s nem utolsó sorban azt, hogy az átmenetileg munka nélkül maradóknak milyen szociális biztonságot tudnak garantálni. Ezért a partnerek elképzelhetőnek tartották, hogy közös akciókban vegyenek részt az átalakításban érintett gazdálkodó szervezetek, rétegek felkészítésében, s abban, hogy a változásokból rájuk háruló teher a lehető legkisebb legyen. Változatlanul eltérő módon ítélték meg azonban a gazdasági növekedés lehetőségeit. A kormány szerint az elkövetkezendő években a bruttó hazai termék mindössze 1-2 százalékkal nőhet, míg a szakszervezet véleménye az, hogy a belső piac élénkítésére alapozva a gazdaság ennél dinamikusabban fejlődhet. A kormány nem lát lehetőséget arra, hogy az áremelkedések növekedési üteme jövőre 15 százaléknál kisebb legyen, amit viszont a szakszervezetek nem tudnak elfogadni. Szerintük az infláció mértékét már jövőre egyszámjegyűre kellene leszorítani. A szakszervezetek szerint az árakat csak a bérekkel megegyező mértékben és ütemben lehet liberalizálni, míg a kormány jövőre nem tartja elképzelhetőnek a bérek teljes felszabadítását. (folyt. köv.) 1989. november 10., péntek 21:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »