|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (3. rész)
|
Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, amely behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Helyette a választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletét - hangoztatta -, ezen kívül pedig már most fel kell állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét, illetőleg külön törvényben kell szabályozni a kisebbségvédelmi biztosok megválasztásának módját, illetve feladatkörét.
Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a ,,konstruktív bizalmatlanság,, intézményének bevezetését. Ugyancsak lényeges - mondta -, hogy az alkotmánymódosítás kibővíti az állami számvevőkre vonatkozó szabályozást, illetőleg fontos szabályokat hoz a Magyar Nemzeti Bankról, amit autonóm intézményként kiemel a kormányzatból. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok kigyomlálását, mint például, hogy az ,,állambiztonság, a közerkölcs, a közrend,, alapján korlátozhatók az emberi jogok. A Parlamentnek ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi címeréről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján - fejezte be több mint húszperces felszólalását Tölgyessy Péter.
Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlanság szülötte.
Szigethy István egyetértett azzal, hogy az országnak szüksége van új, maradandó alkotmányra. A nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek, hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja; a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|