|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a Kecskeméti
---------------------
Katona József Gimnázium tanára előljáróban kifejtette, hogy az
ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták
lesznek a Parlamentben. Ugyanakkor véleménye szerint a csatázó
honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de személyes ellenfelek
semmiképp.
A tárgyalt törvényjavaslatokra rátérve elmondta: a büntető
eljárási törvény módosítása a terhelt és a védő jogainak
kiterjesztését, illetve a nyomozó hatóságok jogainak korlátozását
tartalmazza, s elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek.
Épp ezért vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a
módosítás hatályba lépését 1990. március 1-jénél később tartják
indokoltnak. Rámutatott: jövő márciusig lezajlik a köztársasági
elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új
parlamentet is. Mindezek fényében képtelen helyzetet teremtene -
mondta -, ha a választásokkor olyan büntető eljárási törvény lenne
érvényben, amely akadályozza az emberek szabad döntését.
Ezért a képviselő éppen ellenkezőleg a büntető eljárási törvény
módosításának előbbi, december 1-jéi hatályba lépését javasolta.
Hozzáfűzte:, ismeretei szerint a nyomozó hatóságok apparátusának
átállásához elegendő lenne két hónap.
A Btk.-ra még fokozottabban érvényes, hogy elengedhetetlen
feltétele a demokratikus átmenetnek. A jelenleg érvényben lévő Btk.
államellenes bűncselekményekre vonatkozó passzusainak megszüntetése
nélkül ugyanis az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást
indíthatnának államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb
címeken. A képviselő helytelenítette azt a módosító javaslatot,
amelynek értelmében a Btk. 1. és 2. paragrafusának módosítása csak
1990 márciusában lépne hatályba. Az említett két paragrafus ugyanis
az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról, illetve az
alkotmányos rend elleni szervezkedésről szól. Márpedig, ha ezek csak
március 1-jétől lépnek életbe, akkor addig érvényben maradna a
jelenlegi Btk. 139. paragrafusa. E szerint pedig jogilag az állami,
társadalmi vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló cselekménynek
minősíthető, ha valaki a választási kampány során a többpártrendszer
mellett agitál, vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg
programot - különösen, ha ezt szervezett formában (például
MDF-tagként) teszi. Debreczeni József ezért indítványozta, hogy az
Országgyűlés vesse el a hatálybalépést módosító javaslatot, és a
Btk. módosítása egészében, az eredeti tervezet szerint a kihirdetés
napján lépjen hatályba. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 12:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|