|
|
 |
|
 |
Kolláth Pál beszéde Kádár János koporsójánál
|
1989. július 14., péntek - Búcsúzni jöttem. Több ezer társam
nevében, akik kimondva, kimondatlanul hasonlóan éreztek Ön iránt,
mint én - kezdte búcsúbeszédét Kolláth Pál. Majd így folytatta:
,,Angyalföldi munkás vagyok. Munkahelyem a hajógyár, lakóhelyem a
XIII. kerület, melyhez Kádár elvtárs is sok szállal kötődött, ahová
szinte hazajárt.
A Ganz Danubius Angyalföldi Hajógyár lakatos csoportvezetője
egyebek között hangsúlyozta, hogy Kádár János érdeklődése a dolgozók
iránt, felelősségérzete sorsukért nem a hivatásos és fizetett
politikus, hanem az osztályából kinevelődött, azt haláláig hűen
szolgáló ember becsületessége volt. Elmondta: a párt megújulása,
amelyen egy emberöltőn át dolgozott, nem egy, de több fiatalos,
dinamikus, tettre kész Kádár Jánost igényelne ma is.
,,Utolsó találkozásunkról azzal az ígérettel térünk haza, hogy
emlékét legjobb tudásunk szerint végzett munkánkkal, ügyünk iránti
szilárd elkötelezettséggel, az Önéhez hasonló szerénységgel,
tisztességgel, a valóságos helyzetből kiindulva, megújulva végezzük.
Ezen gondolatok jegyében tisztelettel, lehajtott fővel, egy nagy
közösség nevében búcsúzom Öntől, tiszelt Kádár János elvtárs -
mondta beszéde végén Kolláth Pál. (MTI)
1989. július 14., péntek 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|