|
|
 |
|
 |
A prágai ügy
|
------------
Köln, 1989. augusztus 29. (DLF, Esti híradó) - A per, amit az
augusztus 21-iki Vencel téri tüntetés két magyar résztvevője ellen
rendeznek Prágában, a csehszlovák vezetés tudatos politikai lépése.
Ezzel válaszol az ortodox csehszlovák vezetés a magyar fél részéről
az utóbbi időben elhangzott demokratikus reformokra felszólító
megnyilvánulásokra. Legutóbb például a magyar párt Központi
Bizottsága elhatárolta magát a Varsói Szerződés csapatainak 1968-as
inváziójától.
A csehszlovák vezetők már korábban ingerülten reagáltak arra az
interjúra, amelyet a párt egykori vezetője, Alekszander Dubcek adott
a Magyar Televízió és Rádió számára, és amelyben 1968-as
politikájának helyességét hangsúlyozta, összehasonlítva azt
Gorbacsov reformtörekvéseivel. Prága hivatalosan is tiltakozott az
adás ellen, amelyet Szlovákiában jól lehetett fogni.
50 külföldi tüntető letartóztatása a múlt heti események során
jó alkalmat nyújtott a prágai ortodoxok számára példa statuálására.
Míg a többi külföldi letartóztatott ügye pénzbírsággal,
figyelmeztetéssel vagy az országból való kiutasítással záródott le,
addig Kerényi Györgyöt, a Munkás Szolidaritás Szakszervezet
képviselőjét - aki a téren beszédet tartott - és Deutsch Tamást, az
ellenzéki ifjúsági mozgalom, a Fidesz elnökségének tagját ma
Prágában bíróság elé állították. Senkinek nem fogjuk megengedni -
mondta a csehszlovák kormány szóvivője, Miroslav Pavel -, hogy olcsó
politikai tőkét kovácsoljon abból, ami városunkban történik.
(folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai ügy - 1. folyt.
|
Hasonló hangot ütött meg a párt hivatalos lapja, a Rude Právó
is. Mindez arra vonatkozik, hogy a két magyar a Vencel téren
nyilvánosan bocsánatot kért az 1968-as invázióban való magyar
részvételért. A két vádlottat a tárgyalás kezdetéig a prágai magyar
konzul garanciája ellenére sem helyezték szabadlábra, ami miatt a
magyar Külügyminisztérium tiltakozott.
A csehszlovák vezetés durva reakciója azt mutatja, hogy Prága
nagyon is fél attól, hogy a Varsói Szerződésen belüli
reformtörekvések Csehszlovákiát is megfertőzik. Ez a félelem azért
is indokolt, mert időközben Csehszlovákiában is élénk vita
bontakozott ki a "Néhány mondat" című, reformokat sürgető dokumentum
kapcsán, és ez a vita a külső támogatás hatására egyre nagyobb
méreteket ölthet.
A reformerőket nemcsak Magyarországról, hanem Lengyelországból
is támogatják. Az 1968-as inváziót a lengyel parlament mindkét háza
is elítélte.
Újabb találkzót tartottak a lengyel ellenzékiek és a csehszlovák
polgárjogi aktivisták is. Mint a cseh pártvezető, Jakes
Besztercebányán tartott beszédében kifejtette, a csehszlovák vezetés
arra törekszik, hogy lehetőség szerint megakadályozzák, hogy
"Csehszlovákiába való látogatások ürügyén beavatkozzanak
belügyeinkbe." Egyidejűleg a kormányzat néhány jóindulatú gesztust
mutatott a katolikus egyház felé, és engedélyezte néhány új püspök
kinevezését a régóta vezetés nélkül álló egyházmegyék élére. A két
magyar ellen rendezett per azonban jelzi a nagyon is mérsékelt
tolerancia határát. +++
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|