|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek Napirenden kívüli bejelentésekkel kezdődött pénteken a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások újabb fordulója, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Antall József, a Harmadik Oldalét Bugár Nándor vezette. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Darvasi István nyilatkozatot olvasott fel, amely keményen bírálta a Fidesz két tagját, akik a héten egy zalaegerszegi választási gyűlésen beszéltek. A MEASZ képviselője szerint gyűlölettől izzó, pogrom-hangulatú beszédek voltak ezek, miközben a Parlamentben a békés átmenet feltételeiről folynak tárgyalások. Az EKA tudomásul vette a nyilatkozatot, de a Fidesz képviselője, Kövér László megjegyezte, hogy a sajtó hibásan idézte a beszéd inkriminált részét, amely úgy hangzott: ,,bele kell döngölni a kommunistákat az agyagba a választásokon,,. Mint a Fidesz képviselője emlékeztetett rá, a lapokban csak annyi jelent meg, hogy az agyagba kell döngölni a kommunistákat, azonban, hogy hol, az nem volt olvasható. Gál Zoltán levezető elnök javasolta, hogy máshol elhangzott nyilatkozatokat nem kellene idehozni a tárgyalásokra. A DEMISZ képviselője megjegyezte, hogy nem a Harmadik Oldal, csak a MEASZ nyilatkozata hangzott el.
Pozsgay Imre arról szólt, hogy az MSZMP álláspontja szerint a kormánynak az Országgyűlés elé kell terjesztenie azokat a történyjavaslatokat, amelyeket a júniusi ülésszakon visszavont. A konszenzust a szeptember 18-ára összehívott plenáris ülésnek kell kimondania. Ha mégsem kerül sor a konszenzus kimondására, a kormány akkor is kénytelen lesz előterjeszteni a törvényjavaslatokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a felek később tárgyalják meg. Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény, párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését.,, Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15 fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon. Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az alkotmánybírók. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Az indítványt a felek végül eljárási javaslatként elfogadták. Az MSZMP delegációja áthidaló megoldásként felvetette, hogy tekintettel az idő rövidségére, előbb a fő elvekben állapodjanak meg, s ezek figyelembe vételével dolgozzák ki az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat szövegét. Ezen kívűl megjegyezték, hogy a Nemzeti Kerekasztal nem rendelkezik olyan közjogi funkciókkal, amelyek felhatalmaznák őket az alkotmánybírók személyével kapcsolatos döntésre. Az EKA végül kitartott amellett, hogy meg kell kisérelni az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvénytervezet kidolgozását. Ezért a három oldal képviselői megállapodtak abban, hogy egy hattagu szűkített bizottság - amelybe mindegyik fél két-két szakértőt delegál - szombaton reggel 9 órakor összeül. Ez a bizottság a hétfőre tervezett plenáris ülésre megkísérel részletes szövegjavaslatot kidolgozni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Vitatott kérdés volt, hogy az Állami Számvevőszék hatásköre kiterjedjen-e az állami költségvetés folyamatos ellenőrzésére. Tölgyessy Péter (EKA) azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényt az illetékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt is indítványozta, hogy a leendő elnök és két alelnök közül a jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt válassza meg. A Harmadik Oldal képviselője Drucker György egyetértett azzal, hogy szakbizottság foglalkozzék e törvényjavaslattal, s azzal is, hogy az Állami Számvevőszék valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani, hiszen mandátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP delegációjának tagja, Somogyvári István hangsúlyozta: nem a kormány terjeszti elő az Állammi Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, hanem az illetékes parlamenti bizottság, ezért ezt nem lehetséges a háromoldalu tárgyalásokon megvitatni, illetve a Parlament napirendjéről levenni. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy ez a törvényjavaslat nem a békés átmenet témakörébe tartozik. Mint mondta, érthetetlen, hogy az EKA-tól újabb ötletek kerülnek elő, s ezzel beavatkoznak a folyamatos törvényhozási munkába. A Harmadik Oldal képviselője hangsúlyozta: azért lenne szükséges, hogy a törvényjavaslatról háromoldalu konszenzus szülessék, mert az Alkotmányban az Állami Számvevőszékről szóló részt a politikai egyeztető tárgyalás résztvevőinek kell megfogalmazniuk. Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkörébe tartozzék-e az állambiztonság védelme. Az EKA szerint az Alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség hatásköréből kerüljön ki az államvédelem. Ezzel kapcsolatban az MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, valamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állambiztonsággal összefüggő jogszabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. Ezt az előterjesztést a három oldal elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Hosszas vita folyt a párttörvény még vitás pontjairól. Az MSZMP tárgyaló delegációja azt indítványozta, hogy a pártok munkahelyi működésével, a fegyveres erők és testületek tagjai párttagságának korlátozásával, illetve a pártvagyonnal kapcsolatos pontokat alternatívákra bontva terjesszék az Országgyűlés elé, mivel a felek álláspontja között jelentősek a különbségek. Ezt az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja megfelelő megoldásnak. Érvként vetették fel egyebek közt, hogy az egyes változatok között olyan jelentős a különbség, hogy ez megkérdőjelezi a párttörvény előterjeszthetőségét. Pető Iván úgy fogalmazott: a tervezet nincs olyan állapotban, hogy konszenzust remélhessenek. Az Ellenzéki Kerekasztal végül áthidaló megoldásként itt is felvetette, hogy a témával foglalkozó bizottságból hozzanak létre egy szűkebb szakértői csoportot, amely a hétvégén törvényjavaslatszerűen összefoglalja a párttörvénynek azokat a részeit, amelyekben megegyezés tapasztalható, illetve azokat, amelyekben nincs konszenzus. Ugyancsak indítványozták, hogy az MSZMP tegyen nyilatkozatot arról: mekkora vagyonrészről akar lemondani, és nyilatkozzon arról is, hogy ezeket az ingatlanokat mikor adja át a kormánynak. Az EKA ezt a nyilatkozatot szükségesnek tartja a párttörvényről esetleg létrejövő megállapodáshoz csatolni. Pozsgay Imre az MSZMP nevében megígérte, hogy megfogalmazzák és a másik két tárgyaló fél rendelkezésére bocsátják a két nyilatkozatot, végül beleegyezett abba, hogy szakértői bizottság próbáljon meg döntésképes helyzetet teremteni a párttörvény ügyében. A felek pedig egyetértettek, hogy az ily módon létrejövő bizottság jelentését közvetlenül a plenáris tanácskozás előtt középszintű ülésen vitatják meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 21:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
Az MSZMP kérésére az EKA visszavonta azt a javaslatát, hogy a Magyar Néphadsereg nevét változtassák meg Magyar Hadsereggé, miután az ellenzék elfogadta azt az érvelést, hogy a békés átmenethez nem feltétlenül fontos a névváltoztatás. A választások finanszírozásával kapcsolatban az MSZMP elfogadta az ellenzék javaslatát, hogy az eredetileg tervezett 35 millió forintot 100 millióra emeljék fel. Az EKA becslése szerint ugyanis az eredeti összegből egy-egy jelölt mindössze 10 ezer forintos támogatást kaphatna dologi költségekre. A Harmadik Oldal is egyetértett azzal, hogy ezt az összeget meg kell emelni. Erről a végszót a kormányzat mondja ki. A három tárgyaló fél megállapodott abban, hogy hétfőn 17 órakor középszintű tárgyalást tartanak a még vitás kérdések rendezésére, és 19 órakor kezdődik majd a plenáris ülés a Parlamentben. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 21:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|