|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF miskolci szervezetének közleménye
"Pécs után Miskolcon is
megnyitotta területi irodáját az MDF 1989. szeptember 1-én. Az iroda
öt megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár,
Hajdú-Bihar - MDF szervezeteinek munkáját segíti."
BBC, Panoráma:
Viták az MSZMP refórmer vezetői között
"Csak lassanként derül ki, hogy mi is történt a KB-ülésen - annyi
azonban világos, hogy ezúttal Pozsgaynak nem sikerült győztesen
kikerülnie. A Központi Bizottság legtöbb tagja szerint túlzásba
viszi a reformokat.
Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ugyancsak felszólalt a mai
nyilvános gyűlésen, rámutatván: a reformerek a párton belül még
mindíg kisebbségben vannak -, viszont a szélesebb néprétegek
támogatását élvezik."
|
|
|
|
|
|
|
Gerard Mortier: egy vérbeli zeneigazgató (1. rész)
|
Brüsszel, 1989. szeptember 3. vasárnap (MTI-Panoráma) - A belga zenerajongók egyik szeme sír, a másik nevet. Büszkék, hogy a fővárosi opera, a Theatre de la Monnaie igazgatóját, a 46 éves Gerard Mortier-t nevezték ki a nemrég elhúnyt Karajan utódaként a salzburgi fesztivál élére, de szomorúak is, mert elvesztik azt az embert, aki alig néhány év alatt a világ első operaszínpadainak egyikévé emelte a brüsszelit.
A genti születésű Mortier görög-latin tagozatos jezsuita középiskolát, majd jogi egyetemet végzett szülővárosában, aztán sajtó- és komunikáció-szakos diplomát szerzett ugyanott, s rögtön a nagy zenei rendezvények világába vetette magát. Jan Briers professzornak, az idén éppen harmincadszor megrendezésre kerülő flandriai zenei fesztivál alapítójának és igazgatójának oldalán dolgozott öt éven át, 1968. és 1972. között. Ebben az időben ismerte meg a nemzetközi zenei világot, s ő kezdeményezte e fesztivál keretében az első világpremiereket. Gerard Mortier nevéhez főződik a két flandriai opera, a genti és az antwerpeni egyesítése. Már a hetvenes években különböző vezető posztokat töltött be a düsseldorfi és a duisburgi, illetve a hamburgi és a frankfurti operaházakban; 1979 és 1981 között, amikor Liebermann állt a párizsi opera élén, programigazgató volt az ő oldalán. 1981-ben nevezték ki a Theatre de la Monnaie élére, Maurice Huisman utódaként, s legutóbb a Bastille-i opera lehetséges vezetőinek egyikeként emlegették. Ez a zeneigazgatói pályfutás könnyen megmagyarázható: Európa zenei életében Gerard Mortier olyan emberként vált ismeretté, akinek kiváló érzéke van a témák, a szereplők és a programok megválasztásához, aki egyensúlyt tud tartani a korszerű és a klasszikus repertoár között, nem fél az újítástól, de mélységesen tiszteli a legértékesebb zenei hagyományokat. A La Monnaie igazgatója lelkes híve a zene internacionalizálásának, a nemzetközi kooprodukcióknak. (Különben ez az egyedüli útja annak, hogy ha jövedelmezővé nem is tehetik, de legalább elfogadható keretek között tartsák a komoly zenei hangversenyek és operaelőadások költségeit, nem támasztva lehetetlen igényeket sem az állam, sem a szponzorok irányában). (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap 10:42
|
Vissza »
|
|
Gerard Mortier: egy vérbeli zeneigazgató (2. rész)
|
Gerard Mortier brüsszeli működése során elsősorban a La Monnaie Mozart-ciklusa keltett nemzetközi feltűnést. A sorozat Európa számos más operaszínpadán is nagy sikert aratott. Volt olyan produkció, amelyet a bécsi operaházzal együtt állított színre Mortier. Többek között ez magyarázza, hogy most ő vehette át Karajan örökét Salzburgban - bár természetesen a mesternek csak zeneszervezői köpenyét öltheti magára, hiszen ő nem karmester. Ám Mortier másik arca is szerepet játszhatott: Brüsszelbe ő hívta meg Mark Morris amerikai balett-társulatát, azt követően, hogy Maurice Bejart együttese elköltözött a belga fővárosból. Mark Morris a provokátor-művészek közé tartozik, aki az elmúlt évadban egész társulatát levetkőztette a szinpadon, Sztriptíz című koreográfiában, példátlan skandalumot kavarva. Mortier azonban ekkor is kiállt mellette. Az ő vezérletével Salzburg bizonyára őrzi majd a hagyományt, de nem lesz híján a közönségborzoló újításoknak sem. Eredeti brüsszeli szerződése 1993-ig szólt, de Louis Tobback belga belügyminiszter, aki operaigazgatói kinevezést aláírta (Belgiumban ugyanis a belügyminiszter egyben a nemzeti intézmények felelőse is), a salzburgi bejelentés után közölte, hogy már 1991-ben ,,elengedik,, a zeneigazgatót. Addig brüsszeli feladatát is teljesíti. Utódának kijelölésénél csak egy követelmény van: a törvény értelmében belgának kell lennie. És ha nem találnak megfelelőt? Tobback nem habozott a válasszal: akkor módosítani kell a törvényt. +++ Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1989. szeptember 3., vasárnap 10:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Szerettem volna beszélni Szép úrral, már többszörösen, és nem tudtam vele beszélni. Szeretném, ha a délutáni órákban, ha lehetséges, öt óra után a 07151-83-61-5 számot felhívná, volna egy-két javaslatom a műsorával kapcsolatban. Ennyit szerettem volna mondani, és nagyon szeretném, hogyha sikerülne, vagy én megpróbálom továbbra is. üdvözlöm önöket, minden jót!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|