Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi reformok
Köln, 1989. március 25. (Deutschlandfunk, Lapszemle) - A magyarországi reformtörekvéseket így látja a Düsseldorfban megjelenő Rheinische Post: Most egy újabb téglát távolítottak el a vörös falakból. A magyar parlament törvénybe iktatta a sztrájkjogot, és ezzel megtört egy tabut. A szocializmusban és a kommunizmusban ugyanis nem tervezték be a sztrájkokat, mert ezek a rendszerek állítólag a legjobb módon elégítik ki az emberek igényeit. A valóság azonban mindig is másként nézett ki. Ugyanakkor most fennáll annak a veszélye, hogy a sztrájk fegyverének gyakori használata öncéllá válik és ezzel élét vesztheti. Amit nem termeltek meg, nem lehet szétosztani. Tehát megfelelő önfegyelmet kívánunk a magyaroknak. így a düsseldorfi Rheinische Post. A Wiesbadener Tageblattban ezt olvassuk: A reform szellemétől ösztönözve lélegzetelállító sebességre kapcsoltak a temperamentumos magyarok. A sztrájkjog törvényesítése egy további és biztosan nem az utolsó lépés a belpolitikai átalakítás irányába, mely néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. Kádár Jánosnak Grósz Károly pártfőtitkár által történt leváltásával szabaddá vált az út független szervezetek alapításához, amely példátlan a keleti tömbben. Néhány héttel ezelőtt újjászerveződhetett a Szociáldemokrata Párt, és röviddel később hozzájárult az MSZMP KB a többpártrendszer bevezetéséhez Magyarországon. Miközben Gorbacsovnak harcolnia kell reformtervei megvalósításáért, a rugalmas magyarok már egy lépéssel előbbre vannak. Most szembenéznek a történelem hagyatékával is. Ehhez tartoznak azok a meggondolások, hogy rehabilitálják a sztálinizmus áldozatait, valamint az a vita, amit a Politikai Bizottság egyik neves tagjának kijelentései váltottak ki, miszerint az 1956-os felkelést már nem ellenforradalomnak, hanem sokkal inkább népfelkelésnek kell tekinteni. Eddig a Wiesbadener Tageblatt. A Neue Osnabrücker Zeitung megállapítja: Magyarországon most minden demokratikus irányba halad. Még hiányoznak ugyan fontos alkotó elemek, így független szakszervezetek, amelyek viszont Lengyelországban már startra készek, de a történelem kerekét már nem lehet visszafordítani. Csaknem automatikusan alakul nyílt társadalommá egy zárt rendszer. Ehhez tartozik a sztálini múlt feldolgozása is. Ahol szabadság van, ott napfényre kerül az igazság is. Ez egy nehéz és fájdalmas folyamat, bizonytalan kimenetellel. Mert hiszen senki sem tudja pontosan megmondani, hogy a jövőben hol van a határ Kelet és Nyugat között. írja a Neue Osnabrücker Zeitung. A Braunschweiger Zeitung - Grósz Károly pártfőtitkár moszkvai látogatása kapcsán a szovjet-magyar viszonyt szem előtt tartva értékeli a magyarországi reformlépéseket. A lap szó szerint így ír: Igaz ugyan, hogy Grósz Károly magyar pártfőtitkárnak a szovjet fővárosban tett látogatásáról szóló megnyilatkozások nincsenek tele lelkesedéssel, de nyilvánvalóan megerősítették a közte és Gorbacsov közötti messzemenő egyetértést. Az elmúlt határozataival belpolitikailag körülbelül az 1956-os állapotot érték el a magyarok. Nem a Kreml ellenében, hanem annak egyetértésével folytatják a reformot és időről időre bebiztosítják magukat a legmagasabb helyen, úgy, ahogyan most a pártfőtitkár moszkvai látogatásával ez történt. Közben pedig messze megelőzték az oroszokat és a lengyeleket is. Alkotmányba iktatták a sztrájkjogot és előkészítik a többpártrendszerre való átmenetet, amely során az uralkodó kommunista párt - másként, mint lengyelországi kollégáik - nyilvánvalóan hajlandók elfogadni az ellenük irányuló szavazást is. Gorbacsov hivatalosan ettől még nagyon is messze van. De talán belsőleg már megbékélt ilyen irányú fejlődéssel anélkül, hogy ezt ki kellene mondania - véli Braunschweiger Zeitung. +++ 1989. március 25., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »