Rendszerváltás és az MTI

	Rehabilitációs vita - Kozák-interjú
London, 1989. március 21. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk Siklós István a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagját, Kozák Gyulát hívta fel telefonon Budapesten, hogy megkérdezze tőle: mi az oka az új rehabilitációs bizottsággal kapcsolatos vitának? - Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fontosnak tartom elmondani, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság már egy évvel ezelőtt három szekciót hozott létre: a jogit, a kegyeletit és a történeti szekciót. Az nagy öröm számunkra, hogy a hatalom ugyanezeket a bizottságokat létrehozta, és a kegyeleti szekcióban folyó munka kapcsán az Igazságügyi Minisztériummal rendkívül jó együttműködés alakult ki. Ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy egy par excellence tudományos kérdés esetében, amilyen a rehabilitáció kérdése, ahol a történészeknek és a szakmának rendkívül nagy jelentősége lenne, ott a történészeket, pártatlan történészeket, illetve a másik oldalról elfogult történészeket nem kérdezték meg. Nagy megdöbbenést keltett a történészek, szociológusok körében Czinner Tibornak a társelnöki kinevezése, hiszen már 1987-ben, ha jól tudom, Litván György cikke jelent meg az Élet és Irodalomban, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Czinner Tibor láthatóan, ha nem is monopolhelyzetben van, de olyan dokumentumokhoz fér hozzá, amelyekhez más történészek nem nyúlhatnak hozzá. Ugyanakkor Czinner Tibor személyének a megítélésében a történészek és általában a társadalomtudósok úgy vélekednek, hogy nem a szakma reprezentánsa. Az ő kinevezésével kapcsolatban elsőnek a Hajnal István Kör reagált: azt hiszem, hogy egy interjú keretében a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Litván György, Hegedűs B. András, és Erdélyi Tibor utasította el Czinner Tibor személyét, végül pedig a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Hajnal István Kör és a Történettudományi Intézet demokratikus szakszervezete, tehát egy valóban szakmailag kompetens kör fejtette ki az álláspontját. Azt szeretnénk, és az lenne a méltányos, hogyha ennek a bizottságnak a történész társelnöke egy olyan elfogulatlan, nagy tekintélyű történész lenne, akit mindenki becsül, és magában a bizottságban mindazoknak a csoportoknak a részéről lenne képviselő, amely csoportok érintettek. Tehát az lenne a jó, hogyha a Történelmi Igazságtétel Bizottságból, a Recski Szövetségből, ugyanakkor természetesen a másik oldalról, a párt részéről is lennének ennek tagjai, és végül a legerősebb részét ennek a bizottságnak pártatlan szakemberek csoportjának kellene képeznie. - Mely tárgyalásokra, illetve mely koncepciós perekre terjedne ki ennek a bizottságnak a figyelme? - Berend T. Iván nyilatkozata szerint ennek a bizottságnak fel kellene ölelnie az 1956 utáni megtorlások korszakát. A Történelmi Igazságtétel Bizottságnak az a véleménye, hogy 1945-től tulajdonképpen napjainkig kell terjednie egy ilyen bizottság munkájának, hiszen a koncepciós perek, a koncepciós jellegű perek nem a Rajk-perrel kezdődtek, hanem sokkal korábban, és nem fejeződtek be a Nagy Imre perrel, mert még az 1956-os megtorlások is folytatódtak jóval tovább. De elég egyetlen példát kiemelni: Péter Györgynek a személyét, aki teljesen tisztázatlan körülmények között, mint a gazdasági reform egyik atyja pusztult el a BM Corvin Ottó Kórházában. Vagy még később, a Haraszti Miklós elleni perre ha gondolunk. Tehát a koncepciós perek nem értek véget, sőt egészen napjainkig húzódtak, csak most már nem perként jelentek meg, hanem enyhébb formában, állásból való eltávolításban, emigrációba kényszerítésben, egzisztenciától megfosztásban. - Kiterjedne tehát a figyelme a bizottságnak, vagy ki kellene hogy terjedjen a bizottságnak például a Mindszenty-perre is? - Feltétlenül, a Mindszenty-perre is ki kellene, hogy terjedjen. Ugyanúgy ki kellene terjednie a másik oldalról a Demjén Pál elleni perre is, akit mint kommunistát szinte a politikai rendészeti osztály, tehát a PEO megalakulása pillanatában tartóztattak le, és 1956-ban a forradalom előtt az utolsó volt, aki a börtönből kiszabadult. - Mi tehát a következő lépés, mire lehet számítani? - Azt remélem, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak sikerült az Igazságügyi Minisztériummal a temetések ügyében rendkívül jó együttműködést kialakítani. Így a Tudományos Akadémia elnöke által vezetett bizottság történeti szekciójában is sikerülni fog egy jó együttműködést kialakítani. Természetesen ennek az a feltétele, hogy ne Czinner Tibor, vagy ne egy Czinner Tibor kaliberű és presztízsű történész vezesse ezt a történeti... szóval ne ő legyen a társelnöke ennek a rehabilitációs bizottságnak. +++ 1989. március 21., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »