|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
A hallgatók fóruma
|
------------------ München, 1989. szeptember 2. (SZER, A hallgatók fóruma) - Sík Mária köszönti hallgatóinkat. A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai szervezete kérte, hogy tegyük közzé a következő felhívást: "Kedves Romániában élő magyarok Testvéreink A Szabad Európa Rádión keresztül szólunk hozzátok, tudjuk, hogy így megkapjátok az üzenetünk. Mélységesen csodáljuk azokat, akik lerombolják a hallgatás falát és megszólalnak nemzetünk érdekében. Gondolunk itt többek között Cs. Gyimesi Évára, Tőkés Lászlóra és a román nemzetiségűek közül Doina Corneára stb. Nagy szükségünk van most ilyen hősökre. Erőt, hitet adnak a többi embernek ahhoz, hogy ki kell bírni ezt a korszakot is, mert csak így maradhatunk fenn. Azoknak, akik már nem bírják tovább a megpróbáltatásokat, elhagyják szülőföldjüket, azt üzenjük: ne menjenek tovább Nyugat felé. Maradjanak Magyarországon, magyarok között. Már így is túlságosan szétszóródott a magyarság a világban. Ne folytassuk ezt a tendenciát. Ez a nép mindig ki tudott lábalni bármilyen mély kátyúból is. Most is így lesz. Kérjük magyar testvéreinket, hogy higyjenek: hamarosan jobb korszak köszön a magyarságra is. Addig ki kell tartani. A kondukátor Ceausescu már nem sokáig bitorolja a hatalmat. A román népnek is szeretnénk üzenni. Üzenjük, hogy nem vagyunk az ellenségei. Békében akar a magyar élni. Mi már megtanultuk a leckét. Csak akkor lesz békesség ezen a tájon, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymást. Nem határreviziót akarunk, hanem a határokat feloldani akarjuk, hogy Kelet-Európa népei is szabadon járhassanak át egymás országaiba. Isten áldja a magyart. Őszinte szeretettel: az MDF nagykanizsai szervezete." (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
Ausztriából panaszolja egy levélírónk: - A szerencsétlen nem tud hová menni. Vagy itt marad Ausztriában, vagy haza megy. Senki nem ad nekünk választ. Nincs kihez fordulni a problémánkkal. Nevetséges, hogy hallgatnunk kell: várakozási álláspont és kész. Semmilyen információ nem jut el közénk. Mindenki találgat. Úgy élünk itt, mint valami kísérleti egerek, akikkel lesz majd valami. Óriási kérdőjelek tátonganak előttem. Hihetetlen, hogy nincs senki, aki törődnék velünk. Hanák Tibor válaszol: - Sajnos, valóban hiányos a menekültek tájékoztatása. Míg ezen központi módon segíteni lehetne, ajánlatos mindenkinek fáradozni, ügyeskedni egy kicsit az információ beszerzése érdekében. És mert sok menekült számára nagy akadályt jelentenek a nyelvi, érintkezési problémák, a nyelvtudás hiánya, a legjobb a bécsi magyar egyesületek és szervezetek vezetőihez fordulni. Csaknem minden egyesület és lelkészség foglalkozik a menekültek tájékoztatásával, csak hát sokszor az a tapasztalat, hogy az új menekültek bizalmatlanok. Ez talán jogos a magyar követség szárnyai alatt működő egyesületekkel, de nem az 1956-os menekültek szervezeteivel szemben. Az ausztriai magyar egyesületek és szervezetek központi szövetségének van külön szociális bizottsága. Címe: 1040 Wien, tehát Bécs 4-ik kerülete, Tannhauser gasse 6/1. A katolikus lelkészség is szívesen ad felvilágosítást kivándorlási és egyéb ügyekben. Címe: 1040 Wien, Rech gasse 8-10. Telefon: 56-62-56. Az evangélikus lelkészség havonta megjelenő tájékoztatót ad ki Másokért ennyit címmel. Nem egyszer én magam is innét vettem a menekültekre vonatkozó tájékoztatásokat, a kivándorlási lehetőségekről szóló híreket. Megrendelhető a magyar evangélikus lelkészség címén: 1060 Wien, Kapistráng gasse 2. Telefon: 58-777-12. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
- A levélíró közli, hogy van egy találmánya, de nem tudja, kihez forduljon vele. Attól fél, hogy visszaélhetnének kiszolgáltatott helyzetével. Nos, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, szabadalmaztatni kell a találmányt. Az osztrák szabadalmi hivatal címe: Ösztereihisefsz atencamt(?) 1010 Wien (Komarkt) 8-10. Telefon: 534-24-0. - Telefonüzenetet idézünk: "18 éve élek Ausztriában. Kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy a büntetés elévült-e már, vagy sem." Farkas Péter válaszol: - A Büntető Törvénykönyv rendelkezése szerint hároméves börtönbüntetés öt év elteltével évül el. Ez az öt év az ítélet jogerőre emelkedésének napján kezdődik. Mivel ezt az időpontot ön nem közölte, így csak feltételezni tudom, hogy az elévülési idő már letelt. A Btk. egy másik paragrafusa viszont kimondja, hogy minden, az ítélet végrehajtására tett intézkedés félbeszakítja az elévülést. A félbeszakítás azt jelenti, hogy az intézkedés meghozatalakor az ötéves elévülési idő újra kezdődik. Vagyis ha például 3-4 évenként országos körözést adnak ki ön ellen, és így újra meg újra félbeszakítják az elévülést, akkor a büntetés ma is végrehajtható. Ennek a gyakorlati valószínűsége persze nagyon kicsi. Így is a leghelyesebb az lenne, ha ön a magyar nagykövetséghez fordulna, mert a követség hivatalból megkeresheti az illetékes szerveket, tehát a Belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget. A megkeresés eredményéről pedig önt is tájékoztathatja. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
Újabb telefonüzenet: - Abban, hogy az idióta Hitler a balti államokat eladta a gyilkos Sztálinnak, abban tökéletesen igazuk van. De utána jött még egy idióta Roosewelt, aki fél Európát eladta a gyilkos Sztálinnak. Szeretném, ha ezt a balti államok eladásával kapcsolatban mégis megemlítenék. - A szakemberek nagy többsége a világméretű fegyveres konfliktusok okát többnyire abban látja, hogy egyes hatalmak, elsősorban a nagyhatalmak nemzeti érdekei olyan konfliktusba kerülnek, amelyet nem lehet többé békésen megoldani. Így volt ez századunk két világháborújában is. A második világháború alapvető oka - hogy a témát a lényegre egyszerűsítsük - az volt, hogy az első világháború vesztes országai, elsősorban Németország sérelmesnek találták az 1919-20-as békeszerződéseket, illetve az 1918 után létre jött új európai rendet. Alaposan változtatni akartak rajta, míg ennek a rendnek a hívei, védelmezői, haszonélvezői minden eszközzel fenn akarták tartani. Ezek az ütköző érdekek vezettek aztán a második világháborúhoz. A második világháború egyik befejező politikai aktusa volt aztán az 1945 február elején lezajlott jaltai konferencia, és nyilván főképp erre, illetve az ottani amerikai álláspontra céloz a hallgató, amikor Roosewelt akkori elnököt idiótának nevezi. Természetesen nem az amerikai államfő elmeállapotáról volt szó - és az amúgy is rendben volt - hanem arról, hogy a hallgatónak nyilván nem tetszik Roosewelt ottani álláspontja, amelyet úgy fejez ki, hogy eladta Európa egyik felét a szovjeteknek. Az kétségtelen, hogy a második világháború végére az európai hatalmi egyensúly fenntartásában elsősorban érintett angolok és franciák nagyon meggyengültek. Egyik sem volt éppen a régi értelemben vett nagyhatalom. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Már kialakult az úgynevezett dipoláris világrendszer, egyik sarkán Amerikával, másikon a Szovjetunióval. Elsősorban ők döntöttek Európa, így Kelet-Európa sorsáról. Az igazság az, hogy Roosewelt elnököt nem foglalkoztatta különösebben Kelet-Európa, és úgy gondolta, hogy az ottani országokban megengedhető bizonyos szovjet befolyás, elvégre a Szovjetunió sok áldozatot hozott e háborúban, és megilleti az, hogy nyugati határain baráti államok legyenek. Roosewelt nem gondolt arra, hogy ezekből az országokból szovjet csatlósállamokat csináljon Sztálin. Roosewelt remélte, hogy a Szovjetuniót is bele lehet illeszteni az új, ENSZ által fémjelzett világrendbe. A Jaltai Egyezményben egyébként elsősorban Lengyelországról van szó, a többi kelet-európai államra történő utalás pozitív. A dokumentum előírja, hogy ezekben az országokban szabad választásokat kell rendezni, és a népek akaratát tiszteletben kell tartani. Jaltával kapcsolatban a baj elsősorban nem az, hogy Roosewelt idióta volt, ahogy a hallgató mondja, bár kétségtelen, hogy nemigen ismerte Kelet-Európa fontosságát. Jaltával kapcsolatban a fő baj az volt, hogy Amerika nem tudta és nem is nagyon akarta erővel érvényesíteni az egyezményben rögzítetteket. Az amerikaiak örültek, hogy hamarosan vége lesz az európai háborúnak - egy gonddal kevesebb. Arról természetesen szó sem lehetett, hogy az Egyesült Államok erővel lép fel 1945-ben vagy később a Szovjetunió ellen, hogy Kelet-Európát kiürítse. Amikor a Jaltai Egyezményt tárgyalták 1945 februárjában, Kelet-Európa nagy része már szovjet katonai megszállás alatt volt. Éppen akkoriban foglalták el Budapestet, a Balkán nagy része, csaknem egész Lengyelország, Szlovákia fele már szovjet kézben volt. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
A nyugatiak befejezett tények elé voltak állítva. Így aztán akár idióta volt Roosewelt, ahogyan sokan gondolják Európában, akár történelmi súlyú államférfi, ahogyan az amerikaiak emlékeznek rá, a szovjet csapatokat már csak erővel lehetett volna eltávolítani Európa keleti feléből. Erre sem az 1945 áprilisában meghalt Roosewelt, sem keményvonalas utóda, Truman sem vállalkozott. Megmerevedtek az érdekszférák határai, és a kelet-európai országokat - győzteseket és veszteseket egyaránt - belekényszerítették a szovjet tömbbe. - Hírdetések következnek, azaz olyan hallgatók leveleiből idézünk, akik hozzánk fordultak segítségért, közvetítésért. Tekintve, hogy ez nekünk nem áll módunkban, nyilvánosságra hozzuk kívánságaikat, hátha érdekelt felek is meghallják az ajánlatokat. - Mint magyarnóta-énekes munkalehetőséget keresek Nyugaton. Budapesten Vörös Sári művésznőnél tanultam. Most 36 éves vagyok. Ezen a pályán szeretnék külföldön dolgozni. Sajnos, itt nálunk egyre nehezebb a pályán maradás, mivel a megromlott életkörülmények elriasztják az embereket a szórakozás és kikapcsolódás lehetőségétől. A vendéglátás is zsákutcába jutott, az egyre emelkedő árak miatt. Az énekesképzéssel foglalkozó iskolák egyre indítják a tanfolyamokat, ugyanakkor a már képzettek számára munkalehetőséget nem tudnak biztosítani. Én a részemről bármerre szívesen vállalnék munkát, természetesen tisztességes bérért. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
- Képesítésem építészmérnök. 40 éves vagyok. Kisgyermekem 2 éves. Most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. 2 millió forint a rendelkezésemre áll. Valami külkereskedelmi tevékenységben vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. - A hírdetők nevét, címét csak az érdeklődökkel közöljük. Nyugat-németországi hallgatónk leveléből idézünk: - Magyarországi ismerőseim kérésére írok maguknak. Egy müncheni újságban, a Süddeutsche Zeitungban megjelent nemrég egy cikk, amelyben arról volt szó, hogy a müncheni ápolónőhiány miatt arra gondolnak, hogy Magyarországról hoznának nővéreket, mint vendégmunkásokat. Én már írtam a cikkírónőhöz, hogy honnét, milyen konkrét helyről kapta az információját. Az újságtól közölték, hogy ők munkaközvetítéssel nem foglalkoznak, csak a munkaügyi hivatal. - Mi sem foglalkozunk munkaközvetítéssel, ezért felhívtam a müncheni munkaügyi hivatalt. Tőlük a következő felvilágosítást kaptam: ápolónők, akik érdeklődnek a munka iránt, jelentkezzenek a következő müncheni telefonszámokon: 51-54-21-12, 51-54-21-14, 51-54-21-15, vagy 51-54-21-16. Az érdeklődők bizonyára észrevették, hogy egy ugyanazon hivatalnak, éspedig a munkaügyi hivatalnak négy különböző mellékszámáról van szó. Az 51-54-21 mindig azonos, és akkor lehet választani a 12, 14, 15 és 16-os mellék között. Persze az NSZK és München hívószámáról se feledkezzenek meg. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
Azoknak, akik még a burgenlandi szüretre szeretnének jelentkezni, sajnálattal közlöm, hogy tudomásunk szerint már késő, lecsúsztak a lehetőségről. De ki tudja. Ezért csak egy címre hívom fel figyelmüket: Burgenlandischser Wien Verband 7OOO Eisenstadt. Ismét levélből idézünk: - Néhány év óta szünetel az a műsoruk, amelyet hosszú időn keresztül Cseke László szerkesztett. Ebben ismertették néhány film tartalmát, gyakran értékelve is néhány mondatban azokat, melyek Nyugaton népszerűek voltak, s a különböző fesztiválokon indultak és esetleg díjat is nyertek. Kérem magam és nagyon sok filmkedvelő magyar nevében ennek a műsornak a minél előbbi felújítását. Cseke László válaszol: - Magyarázattal legjobban a Pesti Műsor most érvényes programkínálatával szolgálhatok. Olyan nyugati, elsősorban amerikai filmek szerepelnek a műsoron, amelyeket itt mi Nyugaton nem évtizedekkel vagy esztendőkkel korábban, hanem legfeljebb egy-két hónappal előbb láthattunk. Egy-egy film esetében pedig Párizsban, Londonban vagy Münchenben még mindig műsoron szerepel az a film, amit éppen bemutattak a magyar mozikban. A filmkrónika annak idején hiányt pótolt. A film tartalmának rádiószerű visszaadásával nem fosztottunk meg senkit izgalomtól - ha szabad ezt a kifejezést használnom -, nem lőttük le a csattanókat, hiszen egy-egy ilyen kérdéses film csak hosszú évek múltán, vagy mindmáig nem kerülhetett magyar közönség elé. Ma éppen a gazdagabb kínálat eredményeképpen üzletrontással vádolhatnának bennünket, ha előre jelenetről jelenetre elmondanánk egy-egy film történetét. Ez természetesen nem zárja ki, hogy nemzetközi fesztiválokról, világpremierekről ne számoljunk be a jövőben is hallgatóinknak a kulturális program vagy éppenséggel a forgószínpad műsoridejében. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 8. folyt.
|
- Szokásunkhoz híven most megkérem új munkatársunkat, Hamburger Mihályt, hogy mutatkozzék be hallgatóinknak: hol élt eddig, mivel foglalkozott és mikor hagyta el Magyarországot? - Különböző országokban éltem. Gyerekkoromban - mivel szüleim emigráltak - Mexikóban, ott születtem és ott éltem 6 éves koromig. Majd szüleim hazatértek Magyarországra. Minden bizonnyal azért siettek ennyire, hogy apám le ne késse a Kistarcsa felé vezető csatlakozást. 1987-ig éltem Magyarországon, 1987 elején mentem ki Hollandiába, és ott kezdtem meg a menekültstátust. - Még néhány szót a tanulmányairól. Ilyen kalandos életben mire volt ideje egyáltalán? - Bölcsészettudományi karon végeztem 1966-ban Magyarországon történelem-filozófia szakon, és aztán nagyon változatos karriert futottam be: voltam kezdetben függetlenített KISZ-funkcionárius, utána tanítottam a budapesti bölcsészkaron, a filozófia-tanszéken. Innen el kellett mennem részben az 1968-as események következtében, ezután a szakszervezeteknek egy kutatóintézeténél dolgoztam, főként a vezetők beszédeit kellett megírnunk. Majd 1978-ban innen is eltávolítottak. Attól kezdve voltam benzinkútkezelő, gombügynök, képügynök, nevelőtanár és építőipari segédmunkás. - Ezek után nem kételkedem abban, hogy sok mondanivalója lesz hallgatóinknak. Új munkatársunk tehát Hamburger Mihály. Befejezésül ismét felhívjuk hallgatóink figyelmét, ha valaki kérdésére azonnali választ vár, szerdán és szombaton 4 és fél 7 között tárcsázza a 00-49-89-21-02-39-16-os telefonszámot, vagy hagyjon üzenetet üzenetrögzítőnkön, hogy ebben az időpontban milyen telefonszámon hívhatjuk vissza. Üzenetrögzítőnk száma: 00-49-89-29-54-57, vagy 00-49-89-29-70-46. Levélcímünk: 8000 München 86 Pf. 625. A hallgatók fóruma című műsor hangzott el. Köszönjük figyelmüket. +++
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|