|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
Mazowiecki biztos lehet megválasztásában (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. augusztus 23. szerda (MTI-tud) - Csütörtökön délután négy órára sajtóértekezletet hirdettek a lengyel minisztertanács épületében, ahol Tadeusz Mazowicki találkozni fog a nemzetközi sajtó kepviselőivel, ami jól bizonyítja, hogy a kormányfői posztra szombaton kijelölt Szolidaritás politikus nem tart a csütörtöki alsóházi szavazástól, ahol végleges döntés születik személyéről.
Minden oka meg is van erre, hiszen eddig már a Szolidaritás két szövetségese, a Parasztpárt és a Demokratapárt mellett a Szejmben Mazowieckit támogatásáról biztosították a kis katolikus és keresztény szervezetek is. A PAX, az UCHS (Keresztény Szociális Unio) és a PZKS (Lengyel Katolikus Társadalmi Szövetség) képviselői csoportjai szerdai közös ülésük után bejelentették: Mazowieckire fognak szavazni. A Szolidaritás, két új szövetségese és a három kereszténykatolikus szervezet 17 mandátummal rendelkezik, ami önmagában is elsöprő többséget jelent a 460 fős alsóházban, de nem kizárt, hogy a LEMP képviselői is Mazowieckire voksolnak. Mazowiecki szerdán újságírók előtt úgy vélekedett, hogy nem is a kormany megalakítása, mint inkább annak eredményes működtetése lesz az igazán nagy feladat és ezzel összefüggésben jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy kormánya rövid életű lesz, mindenekelőtt azért, mert a lengyelek döntő többsége még ma sincs tisztában az ország roppant nehéz helyzetével és a társadalomra váró, elkerülhetetlen nehézségekkel. Igéretet tett: augusztus 31-ig bemutatja új kormányát. Mazowiecki kormánya első számú feladatának nevezte a jogállam megteremtését és a területi közigazgatás munkájának, működési feltételeinek, személyi összetételének módosítását. Jelezte ugyanakkor: semmilyen boszorkányüldözésre nem készül. Az egyetlen szempont a területi állami vezetők megítélésében a kompetencia és a kormány iránti lojalitás lesz. Az új kormányfő nagyra értékelte, hogy Jaruzelski köztársasági elnök támogatásáról biztosította és a maga részéről úgy fogalmazott, hogy politikai szűklátókörűség lenne a ,,másik fél,, sarokba szorítására törekedni, ami minden bizonnyal agressziót szülne,,. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mazowiecki biztos lehet megválasztásában (2.rész)
|
Jelezte, hogy tárca nélküli minisztert kíván megbízni a területi önkormányzat reformjával, valamint egy másikat a kormány és a parlament közötti kapcsolatok tartásával. A területi önkormányzat, a helyi közigazgatás kérdésére a Szolidaritás már a kerekasztal mellett nagy hangsúlyt helyezett, mivel úgy vélekedett, hogy semmilyen fordulat, vagy reform a központi képviseleti szervekben nem lehet eredmenyes, amíg vidéken, a területen a régi, a LEMP által uralt hatalmi strukturák működnek. Ezért egyfolytában a területi közigazgatási választások előrehozatalát szorgalmazzák. A kormányfő egyébként aggodalmának adott hangot az újból nagy erővel fellángolt bérkövetelési sztrájkok miatt és üdvözölte azokat a munkáskollektívákat, amelyek az új kormányfő támogatására felhagytak a munkabeszüntetéssel. A sztrájkok egyébként komoly fejtörést okoznak a Szolidaritás vezetésének, amely eddig mindhiába próbálta lebeszélni a munkásokat ezekről az akciókról. Bronislaw Geremek a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke szerint egy Szolidaritás kormány - bármennyire indokolt is lenne az ország gazdasági helyzete miatt - nem alkalmazhat erőszakot a sztrájkok letörésére, így nem marad más, mint a bérkövetelések teljesítése, aminek viszont rendkívül negatív következményei lesznek az amúgy is galoppozó inflációra.+++
1989. augusztus 23., szerda 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|