Rendszerváltás és az MTI

	A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyílt válaszlevele a vadásztársaságoknak (1. rész) (OS)
1989. augusztus 22., kedd - Az utóbbi időben szinte nem múlt el olyan nap, hogy a sajtó ne foglalkozott volna a vadászattal. Ezt az érdeklődést magyarázhatná a készülő új vadászati törvény körül folyó vita, sajnos mégsem ez a fő oka annak, hogy többet hallunk mostanában a vadászatról, mint amennyit gazdasági súlya, társadalmi szerepe indokolna. Az egykori sikerágazat nimbuszát szinte egyik napról a másikra lerombolták azok a botrányszámba menő hírek, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek a nyilvánosság elé. Joggal váltottak ki felháborodást egyebek mellett az egykori állami és társadalmi vezetők ,,intézményesített luxus vadászatai,, , amelyek elsősorban a négy állami erdő- és vadgazdaság vadászterületein zajlottak, így a Gemenci és a Gyulaji Vadgazdaságban is. (Meg kell jegyeznem, hogy ezekről a vadászatokról már csak múlt időben beszélhetünk. Az Egyetértés Vadásztársaság feloszlásával ezek a vadászatok is megszűntek.) A Gyulaji és a Gemenci Vadgazdaság szomszédságában működő vadásztársaságok nyílt levélben kifogásolták azt a több mint 20 évvel ezelőtti intézkedést, amellyel bérelt vadászterületeket e két vadgazdaság javára csökkentették, valamint a vadgazdaságok bekerítésével és beugrók létesítésével még attól a lehetőségtől is megfosztották a vadásztársaságok tagjait, hogy a kint rekedt vaddal gazdálkodhassanak. Úgy gondolom, hogy e vadászterületek bekerítésének szakmai indokoltságáról hosszasan lehetne vitatkozni. Igaz, hogy a kerítés megépítésekor Gyulajon rendkívül nagy volt az elhullás, és ez komoly veszteséget okozott a gazdaságnak, de az is igaz, hogy mindezek ellenére a gazdaság kimagasló eredményeket tud felmutatni. 1988-ban például a vadgazdálkodásból származó nettó árbevétele közel 76 millió forint volt - területegységre vetítve hússzor annyi, mint a levélíró vadásztársaságoké -, üzemági eredménye pedig 29 millió forint. Tény, hogy a kerítés megépítése a környező vadásztársaságok vadászati lehetőségét jelentősen csökkentette, hiszen megszűnt az erdőből a vadásztársaságok területére történő rendszeres vadváltás, sőt még a kerítés bezárásakor kívül rekedt vadat is lassan összegyűjtötte a vadgazdaság a beugrókkal és a befogókkal. Távol áll tőlem a vádaskodás szándéka, de információim szerint ekkor rendszeressé vált a kerítések rongálása, kivágása. Részben tehát ez is indokolta a vadászterületek határának módosítását. Arra is volt példa, hogy a szomszédos vadásztársaság területén egy vadász félóra alatt 6 db szarvasbikát ejtett el, gyakorlatilag válogatás nélkül. (folyt.köv.) 1989. augusztus 22., kedd 19:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyílt válaszlevele a vadásztársaságoknak (2. rész) (OS)
Ismerve a gemenci gímszarvas értékét, nemcsak a vezetők vadászata, de ez is túl nagy luxus lehetett. Abban a kérdésben, hogy teljesíthető-e a vadásztársaságoknak a vadászterületek visszacsatolására irányuló kérelme, hadd ne adjak konkrét választ. Nem csupán azért, mert a több mint 20 éves ügyekben nehéz ma igazságot tenni, hanem azért is, mert a közelmúltban végbement változások váhatóan a vadászatot sem hagyják érintetlenül, és ezek a változások várhatóan rövid időn belül bekövetkeznek. Jelenleg folyik az új vadászati törvény előkészítése. Nyitott kérdés még, hogy az új törvény szerint ki fog rendelkezni a vadászati joggal, és milyen feltételek mellett gyakorolhatja azt. Lehet, hogy e tekintetben változnak a rendelkezések, és a vadászati jog a továbbiakban nem az államot fogja megilletni, hanem a föld tulajdonosát, használóját. Ez esetben az állami beavatkozás lehetőségei jelentősen beszűkülnek, és a vadásztársaságok a föld használóival kerülnek közvetlen kapcsolatba. De minden bizonnyal változnak a vadászati jog bérbeadásának feltételei abban az esetben is, ha a vadászati jog, illetve annak hasznosítási joga továbbra is az államot illeti meg. Így célszerűbbnek tűnik még a folyamatban lévő ügyek felfüggesztése is az új jogszabályok hatályba lépéséig. A törvény tervezetét az Országgyűlés várhatóan még 1989. év végén tárgyalni fogja, így lehetséges, hogy ,,tiszavirág életű,, döntések születnének az ügyben. Ami a Gyulai Lenin Vadásztársaság nyílt levélét illeti, a Minisztérium irattárában felleltük az ügy előzményeit több mint 30 évre visszamenőleg. 1957 óta ugyanis hosszabb-rövidebb szünetekkel ugyan, de állandóan határviták vannak az erdőgazdaság és a Lenin Vadásztársaság között. Ez idő alatt több kilogramm irat keletkezett, hol az erdőgazdaság, hol a vadásztársaság jutott kisebb-nagyobb előnyökhöz. Elfogadom és teljesítem a vadásztársaságnak az a kérését, hogy ügyüket visszamenőleg ne a MÉM munkatársai vizsgálják felül. A Legfőbb Ügyészséget fogom felkérni, hogy - szükség esetén független vadászati szakértő bevonásával - vizsgálja meg. Így hadd ne bocsátkozzak a Lenin Vadásztársaság levelében elmített részletek taglalásába. Szabad legyen azonban néhány megjegyzést fűznöm a nyílt levélhez. (folyt.köv.) 1989. augusztus 22., kedd 19:22
Vissza »

	A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyílt válaszlevele a vadásztársaságoknak (3. rész) (OS)
A vadászat körüli botrányokat sokan ki akarják használni. Vannak, akik jobbító szándékkal valamennyiünk hasznára kívánnak változtatni az eddigi helyzeten, és vannak olyanok, akik mások vétkeiből próbálnak tőkét kovácsolni saját céljaik elérése érdekében. Nem ismerem a Lenin Vadásztársaság ügyének részleteit, de nem hiszem, hogy az egymást követő miniszterek és államtitkárok mind egyformán helytelenül ítélték meg a helyzetet, és minden szakmai indok ellenére sorozatosan hozták ,,jogtipró,, döntéseiket. Kétségeket ébreszt bennem a vadásztársaságnak azon állítása is, hogy az erdőgazdaság 13 éve nem folytat tudatos vadgazdálkodást. Nehezen tudom elképzelni, hogy szakszerű vadgazdálkodás nélkül például 1988-ban közel 16 millió forintos árbevételt és több mint 3,4 millió forint üzemági eredményt tudnának felmutatni. És vajon abból a népgazdaságnak mekkora haszna származott, hogy a ,,nagyobb,, dámbikát a vadásztársaság lövette a ,,magas beosztású személy,, közvetlen beosztottjával? Nyilván a későbbi vizsgálat majd tisztázza ezeket a kérdéseket. Budapest, 1989. augusztus 10. Dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (OS) 1989. augusztus 22., kedd 19:24
Vissza »