 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottságának állásfoglalása a polgári szolgálatról (1. rész) (OS)
|
1989. június 1., csütörtök - A bizottság, a honvédelmi
törvénynek a polgári szolgálattal kapcsolatos módosításával
összefüggésben, a következőket állapítja meg.
1. A lelkiismereti ok megalapozottságát vizsgáló bizottságok
életre hívása felesleges. A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi
Bizottsága úgy véli, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az
állampolgár minden indoklás nélkül választhatná a polgári
szolgálatot. A lelkiismereti okot vizsgáló bizottságok léte azonban
mindenképpen szükségtelen, hiszen eljárásuk rendjét úgyszolván
lehetetlen szabályozni, működésük bürokratikus és formális lenne.
Ezeknek a bizottságoknak a tevékenysége az állampolgárokat álszent
magatartásra szorítaná. A katonai hatóságok ügydöntő hatásköre a
bírói felülvizsgálat ellenére is problematikus, mert ilyen módon az
ügy első fázisában az érdekelt fél döntene.
2. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a polgári szolgálat
időtartama a sorkatonai szolgálat időtartamánál legfeljebb
egyharmaddal legyen hosszabb; családi és életvezetési okokból, tehát
a polgári szolgálat időtartama 24 hónap.
3. A polgári szolgálatot a tartalékos állomány részére is
biztosítani kell, mivel az 1989. január 10-i alkotmánymódosítás
indoklása kimondja: ,,A lelkiismereti és vallásszabadság
maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az
Alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit
módosítani. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot
lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára
szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi
kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék, ,, , mert
ennek a jognak a tartalékosoktól való megtagadása diszkriminációt és
a törvényen belüli ellentmondást jelent. A bizottság véleménye
szerint a tartalékosok polgári szolgálatának bevezetésére 2-3 év
türelmi idő után kerüljön sor az adminisztratív szervezeti kérdések
megoldására való tekintettel.
Javasoljuk, hogy polgári szolgálatot békében és háborúban
egyaránt lehessen teljesíteni. Háborúban tudniillik fennáll az
emberölés kényszere, így a lelkiismereti aggályok méginkább
érvényesülnek. A Jehova Tanúi gyülekezet tagjaival szemben a törvény
alkalmazása során különös tolerenciára van szükség. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|