 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP-MDF vita (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról - a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmusról - folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette.
Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára
a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom
érdektagolt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik.
Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje
érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát.
Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének
tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus
sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre.
Magyarországon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. A
politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre
van szükség, de az ehhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk.
Katona Béla, a budapesti pártbizottság titkára a párt változó
arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak
annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról - mondta, és
hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a
demokratikus változások mellett.
Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek
alkalmasnak kell lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de
az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. Ennek érdekében a
lajstromos választási rendszer irányába kell lépni - hangoztatta.
Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója
megállapította: az egypártrendszert természetellenes
közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt
fizeti a legnagyobb árat. Nem kell félni a többpártrendszertől, mert
az az MSZMP-ből is felszínre hozza a legjobb erőket. Szerinte
azonban jelenleg nincs az országban olyan hatékony politikai erő,
amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása.
(folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|