|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
Zöld hullám című konferencia
|
München, 1989. január 30. (SZER, Magyar Híradó) - A hét végén az Akadémia kongresszusi termében környezetvédők találkoztak. A konferencia a Zöld hullám címet viselte, és kezdeményezői között ott volt az újjászerveződött Duna Kör, a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Klubja, az ELTE Természetvédelmi Klubja és a 4-6-0 Békecsoport. Felolvassuk Nagy András tudósítását: - Az Akadémia várbeli kongresszusi termében megjelentek úgy érezhették, a rendezők kissé túl is teljesítették a tárgykörök és programpontok kiszélesítésének célkitűzését. Váltakozó tárgykörök, megközelítésmódok, különféle szakmai és politikai álláspontok valóságos zuhatagába kerültek. Elméleti előadások hangzottak el az ökológiai világképről, az alternatív mozgalmak filozófiájáról és alapcéljairól, szociológiai jellemzőiről, viszonyukról a technológiai fejlődéshez. Bemutatkoztak a magyarországi ökológiai csoportok képviselői. Külön programfejezet volt a szaktudományok és az ökológiai mozgalmak viszonya. A szaktudósok és a független mozgalmak viszonyában mindenesetre igen fontos változásokat észlelhettünk, szemben az elmúlt esztendőkkel, amikor a politikai nyomás és félelemkeltés a szakkutatók és független aktivisták kapcsolatát inkább eltitkolttá, tartózkodóvá, szórványossá tette, most olyan egyetemi tanárok vállaltak szereplést, mint R. Várkonyi Ágnes történész, Vida Gábor, Juhász Nagy Pál biológia- és ökológiaprofesszorok, Sárközi Péter agrárprofesszor, Enyedi György földrajztudós. Rendkívül fontos fejleménynek látszik, hogy a környezetvédelmi aktivisták között megjelentek a nép és közegészségüggyel foglalkozó orvosok is, mint Farkas Ilona, Dávid Anna, Wiltner Willibald. Elmondhatjuk tehát, hogy a politikai hatalomnak az elmúlt esztendő kitartó erőfeszítése ellenére sem sikerült teljesen elszakítania a magyarországi zöld mozgalmakat a tudományos élettől és a szakértelmiségtől. Sőt, az a frivol hányavetiség, ahogyan a múlt év októberében a parlamentben félresöpörték az Akadémia szakvéleményét a bős-nagymarosi építkezésről, mintha a közeledés útját kövezte volna ki. Talán ezt ismerte fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium is, amelynek képviselői - élükön Rakonczai Zoltán miniszter-helyettessel -, szintén részt kértek a konferenciából, sőt ismételten megbékélési és együttműködési hajlandóságukat hangoztatták a független környezetvédőkkel. Ahogyan azonban újból és újból hallatták a minisztériumi küldöttek, a békejobbot nyújtó kezükben ott rejtőzik a bős-nagymarosi építkezés, ugyanis Magyarországon sajátos módon a jelenleg folyó legnagyobb környezetromolás a környezet- és vízgazdálkodási minisztérium felügyelete alatt folyik. Így ez a megbékélési és együttműködési kísérlet a hivatalos szervek és a függetlenek között - korainak bizonyult. +++
1989. január 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|