Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 02.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az FSZDL tiltakozása

"A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:

Egy lelkész a menekültkérdésről

"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható. Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."

Mit hoz az 1989-es esztendő?


(Krassó György)
München, 1989. január 14. (SZER) - Az ország gazdasági csődbe
jutott. Jó, ha a külföldi adósság kamatait fizetni tudja. Radikális
változások nélkül sok jó nem várható a jövőtől. Az Economist című
angol folyóirat kutatócsoportjának nemrég nyilvánosságra hozott
kétszáz oldalas jelentése szerint nem mind arany, ami fénylik, és a
magyar gazdaságpolitikát feltehetőleg továbbra sem fogják a valódi
szükségletekhez igazítani, a szabályozók ezután is biztosítani
fogják a központi irányítás érvényesítését. A deficites
vállalatokat képviselő érdekcsoportok a jövőben is megszerzik majd
a különféle előjogokat, a nagyvállalatok állami kézben maradnak, és
a világpiacon versenyképtelenek leszünk.
    
    A két legnagyobb beruházás: a paksi atomerőmű kapacitásának
bővítése és a bős-nagymarosi vízlépcső gazdaságilag ésszerűtlen,
építésüket mégis folytatják. A jelentés szerint minden reformlépést
csaknem ugyanolyan nagy visszalépés követhet majd, és a magyar
átlagpolgár egyre kevésbé lesz képes megélni a fizetéséből. A
dolgozókat nem sok haszonnal kecsegtetik az Economist derűlátó
jövendölései sem. Ezek szerint a nyugati üzletemberek számára
aranybánya lehet Magyarország, ha a magánvállalatoknál ötszáz
munkást is dolgoztathatnak, a külföldi tulajdonrészesedésnek pedig
nincs felső határa. Az eddiginél sokkal nagyobb szabadságot
élveznek majd a hazai magánvállalkozók is.
    
    Az ország lakosságának zöme - ezt már én teszem hozzá - továbbra is
bérből, fizetésből vagy éppenséggel nyugdíjból él, és nem válhatnak
mindannyian vállalkozókká, akiknek gyapját egyébként -amint az új
adószabályozás mutatja - ugyancsak alaposan megfogják nyírni.
    
    A lakosságot a gazdasági csődért legfeljebb az kárpótolhatja, hogy
megnövekszik a tájékoztatás, szólás és szervezkedés szabadsága.
    
    Több évtizedes elfojtás után a szabadság igéje valóban elemi erővel
tört ki, s ez nemcsak a hatalom képviselőit, de a demokratikus
ellenzék már egy évtizede működő csoportjait is meglepte és
felkészületlenül érte. Csaknem kétszáz független szervezet működik
már, és követeléseik - a párt monopol hatalmának megszüntetése, a
szabad választások követelése - túlmennek a jámbor reformóhajokon.
    
    Ezekben a csoportokban azonban egyelőre főként csak az
értelmiségiek hallatják hangjukat. A munkásság még nem jut
messzire. A magyar Walesa még nem mutatkozott be.
    
    Két dologtól félnek sokan, mondta egy pesti barátom. A
visszarendeződéstől és a robbanástól. Divatos szavak ezek manapság.
    
    A visszarendeződés a rendőri erőszakhoz való visszatérést
jelentené, a robbanás a forradalmat, amit az ellenforradalmi
évtizedek után sokan még ma sem mernek a nevén nevezni. A régi
módszerekhez való teljes visszatérés azonban szerintem nem
lehetséges. A 88-as évben kiszabadult szellemet megpróbálhatják
korlátozni, de a palackba visszanyomni már csak tankokkal lehetne.
    
    Ez azonban valóban robbanáshoz vezetne.
    
    A kínaiak a béke korszakaira osztották történelmüket. Nyugat-Európa
a háborúk dátumaival mérte az idő múlását. A magyar történelem
mérföldkövei a forradalmak és szabadságharcok. Ki lát a jövőbe?
    
    Hallom megint: rohanunk a forradalomba? És ha igen, vajon megint
Petőfi szavaival: gyász és vér lesz a magyar nép sorsa?
    
    Nem minden forradalom jár együtt harccal, vérrel, polgárháborúval.
    
    Egy angol újság nem régi cikke szerint Magyarországon már
megkezdődött a forradalom, csak a Nyugat még nem vette észre. Véres
forradalmat csak a párt hozhat össze. Az a párt, amelyik legyengít,
amelynek nincs programja, és amelynek egyes vezetői a hatalom
elvesztésétől való félelmükben erőszakhoz próbálhatnak folyamodni.
    
    Az akasztófák és az ávósterror vagy az abszolút monarchia módszerei
után a kommunizmusnak ebben a harmadik korszakában azonban a
várható forgatókönyv más. A vezetés időhúzással és manipulációval,
a demokratikus erők megosztásával és korrumpálásával fog
próbálkozni, a figyelmet igyekszik részletkérdésekre irányítani.
    
    Megengedik a népiesek és urbánusok, a szocdemek és kisgazdák
működését, saját maguk pedig az érdekek kiegyenlítőjének, a
társadalmi béke fenntartóinak szerepébe öltöznek.
    
    A demokratikus erők feladata az egység megteremtése, a szabadság és
függetlenség kivívása lenne és a küzdelem azért, hogy az ország
megszabaduljon a pártállam hatalmától, ettől az idegen testtől,
amely rátelepedett a magyar nemzetre. +++


1989. január 14., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 2. Nem kevés vitát váltott ki az állam jellegének meghatározása. Az MSZMP jelenlevő képviselői kifogásolták, hogy az alkotmányban egyetlen egyszer sem szerepel a szocialista szó. – Mit szólnak ehhez a többi szocialista országban? – hangoztatták. Több ülésen, albizottságokban és középszinten is vita folyt erről. Végül olyan kompromisszum született, amely szerint: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam amelyben egyaránt érvényesülnek a polgári demokrácia, és a demokratikus szocializmus értékei."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD