 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
Munkanélküli-segély
|
1989. november 27., hétfő - Több mint hétezren vették igénybe eddig a munkanélküli-segélyt, amelynek átlagos összege meghaladta a havi 4100 forintot - állapítható meg a háromnegyed éves adatok alapján.
Az Országos Munkaerőpiaci Központ összesítése szerint az új
segélyezettek száma minden hónapban meghaladta a segélyrendszerből
kilépőkét. Így a segélyezettek száma hónapról hónapra növekedett,
szeptember 22-én például 4065 volt.
A munkanélküli-segélyben részesülők mindössze 27 százaléka
helyezkedett el eddig. A segélyezettek 18,7 százaléka egy hónapja,
18,4 százaléka viszont már fél évet meghaladóan él segélyből.
A huzamosabb ideje munkanélküli-segélyből élők 50 százaléka
Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár megyéből kerül ki.
Ezeken a területeken a segédmunkások és a szellemi foglalkozásúak
részére gyakorlatilag nincs szabad állás. Magas a szakképzett
munkanélküliek száma a fővárosban, illetve azokban a megyékben is,
ahol egyetemi városok, intézményközpontok is vannak. Legtovább a
szakképzetlenek, illetve a felsőfokú végzettségűek veszik igénybe
ezt a juttatást.
A munkanélküli-segélyből élők elhelyezkedési esélyei rosszak,
munkába állításuk sokszor nem csupán gazdasági, hanem szociális gond
is. A segélyt igénybevevők 29 százaléka 30 évesnél fiatalabb, 60
százalékuk 30-50 év közötti, 11 százalékuk ötven év feletti.
A 4136 forintos átlagos bruttó segélyösszeg igen jelentős
eltéréseket mutat. Kétezer forint alatti segélyből él 5,5, 2000-3000
forintból 25,8, 3000-4000 forintból 26, 5000-8000 forintból 18,7,
8000-10.000 forintból 3,8 és 10.000 forint feletti segélyösszegből
ugyancsak 3,8 százalék. A munkanélküli-segély maximális összege
egyébként havi 12 ezer forint lehet. (MTI)
1989. november 27., hétfő 13:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|