|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 1. folyt.
|
Hadd kérdezzem, mi a helyzet nálad, vagy hogy érzed, mi a helyzet nálad? Lehet-e talán azt mondani, hogy a mostani helyzetednél fogva ott Pesten a te nézőpontod lehet az ideális? - Mint Kelet-Európában annyi minden, ez is rendkívül paradoxális. Azzal kezdhetném, hogy Magyarországhoz képest egy keletibb tartományból érkeztem, Romániából, azaz Erdélyből, és az, aki ismeri a romániai valóságot, tudja, hogy ez már egy meghatározó optika, amelyhez képest Magyarország a Nyugatot jelenti, a nyugatabbra levő, civilizáltabb tartományt jelenti. Másfelől, mint ismeretes, három éve itt élek. Tehát ez a három év bizonyára elég kellett lenni ahhoz, hogy kifejlődjön bennem egy nyugati optika is. A dolgok megítélésének nemcsak keleti szemmel, hanem nyugati szemmel való készsége is. Azt mondhatnók, hogy ez már elegendő ahhoz, hogy az ember egy skizofréniát hordozzon magában, mert ehhez még hozzá jön az is, hogy az igazi optika az sem nem keleti, sem nem nyugati, hanem helyi. A furcsaság az, hogy noha magyar újságíró, magyar költő voltam már Erdélyben is, ez alatt a magyarországi valóságot sokkal kevésbé ismerhettem meg, mint nyugatról. Mindez együtt, ez a hármas perspektíva együtt: az erdélyiségem, a viszonylag újkeletű és felületes svájciságom, a hónapokban mérhető magyarországiságom együtt valóban azt hiszem egy olyan sajátos keverékét nyújtja az optikáknak, ami nem gyakori. Én annak feltétlenül örülök, hogy Magyarországról láthatom, Magyarországon élhetem át a nemzet történelmének talán egyik legfontosabb periódusát. Gyakran felteszik a kérdést, hogy költői munkám, költői tevékenységem nem szenved-e valamiféle hátrányt, nem kerülök-e hátrányos helyzetbe mint költő azzal, hogy újságíróként telnek napjaim, heteim. Azt hiszem, nagy szükségem volt arra, hogy közelről ismerkedhessem meg azzal a valósággal, mind a horizontális szerkezeteivel, mind vertikális strukturáival, ami a nemzet gerincét adja. Az anyaországi társadalomról beszélek. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|