|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be.
Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|