|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
Ceausescu beszéde
|
Bukarest, 1989. augusztus 22. kedd (Agerpres) - Románia felszabadulásának 45. évfordulója alkalmából elhangzott ünnepi beszédében Nicolae Ceausescu történelmi eseményekre, például a müncheni egyezményre hivatkozva azt emelte ki, hogy ,,a kis és közepes méretű európai országoknak nem volna szabad távoli és elvont igéretekre építeniük, hanem saját erejükre, szomszédaikra és eszmetársaikra kellene támaszkodniuk,,. Az RKP főtitkára, államfő ezúttal elítélte és negatívnak nevezte a Molotov-Ribbentrop paktumot is, amely szavai szerint hozzásegítette Adolf Hitlert agresszív terveinek valóra váltásához. (Románia az egyezményt követően kényszerült arra, hogy szovjet felszólításra kiürítse Besszarábiát, a mai Moldáviát, amelyet az első világháború befejezése után, a szovjet polgárháború idején foglalt el.)
Nicolae Ceausescu hosszasan méltatta az 1944. augusztus 23-i fordulatot, ,,az antifasiszta és antiimperialista forradalmat a társadalmi és nemzeti felszabadulásra,,. Beszédében most is azt hangsúlyozta, hogy Románia ,,teljes gazdasági, katonai és emberi potenciájával csatlakozott a Szovjetunióhoz, részt vett Magyarország, Csehszlovákia és egyes osztrák területek felszabadításában,,. Megemlítette azt az újabb keletű tételt is, hogy Románia ,,a negyedik legerősebb katonai erő volt a németellenes szövetségben,,. A román vezető sorra üdvözölte a szocialista országokat, teljes függetlenséget és szuverenitást kívánva nekik. Az üdvözletek keretében nem mulasztotta el megemlíteni a lengyel és magyar nehézségeket sem. Teljes együttérzéséről biztosította például a ,,nehéz időket átélő lengyel népet, azt kívánva, hogy Lengyelországban legyőzzék a nehézségeket, biztosítsák a szocializmus szilárd építését,,. Szolidaritását fejezte ki ,,a CSKP-val és a csehszlovák néppel a szocializmusért, a teljes függetlenségért és a szuverenitásért folytatott harcban,,. Teljes sikert kívánt ahhoz, hogy az NDK-ban megvalósuljon a szocializmus, ,,bizonyítva ezzel azt, hogy tántoríthatatlanul követik Marx és Engels tanításait,,. Jugoszláviának is a szuverenitás és függetlenség erősítését kívánta, a baráti Bulgáriával kapcsolatban pedig ,,a forró szolidaritás érzésének,, adott hangot. Ezután a magyar kommunisták és a magyar nép iránt is ,,forró szolidaritását,, fejezte ki, majd azt kívánta, hogy ,,hidalják át a nehézségeket, biztosítsák az ország szocialista építését,,. Méltatta a Nagy Októberi Forradalmat, és a ,,legforróbb,, szolidaritásáról biztosította a szovjet népet. Végül Albániát is üdvözölte. +++
1989. augusztus 22., kedd 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|