![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 12., szerda - Szerdán befejeződött a foglalkoztatásról, a munkanélküliségről tartott országos konferencia, amelyet az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szervezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendeztek meg. A háromnapos tanácskozás tapasztalatait Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője foglalta össze az MTI munkatársának.
Elmondta: a tanácskozáson nagy vitát váltott ki a gyakorlati szakembereknek az álláspontja, hogy a foglalkoztatásban is érvényesíteni kell a piaci viszonyokat, azaz munkaerő-piacra van szükség. Ezzel nem mindenki értett egyet, ami arra utal, hogy társadalmunkban még mindig él az a szemlélet, miszerint a mi viszonyaink között a munkaerő nem áru, csak áruként viselkedik. A hazai közvélemény csak vonakodva fogadja el, hogy a munkaerő, mégha különleges áru is, ám mindenképpen áru fejlődésünk jelenlegi szakaszában. Vita bontakozott ki akörül is, hogy ha tényleg kialakul a munkaerő piaca, akkor abban milyen szerepet kell vállalnia az államnak. A többség véleménye: az állam nem vonulhat ki erről a területről, sőt erősítenie kell befolyását a munkerő-kereslet és -kínálat alakítására. Meg kell próbálnia a munkaerő-piacot az emberek számára elfogadhatóvá, szociális szempontból kielégítővé tenni. Így például az államnak kell biztosítania, hogy az oktatási rendszer igazodjék a munkaerő-piac követelményeihez, s hogy a fiatalok olyan szakismereteket szerezzenek, amivel boldogulni tudnak. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az oktatásban is oldani kellene a monopóliumokat, lehetővé téve a magán- és egyházi iskolák működtetését. A munkaügyi szakemberek véleménye szerint azonban a jövőben is az állami iskoláknak kell meghatározó szerepet betölteniök, tevékenységük színvonalának emelésével. Megegyeztek a vélemények arról, hogy az állam felelőssége a munkaügyek és a szociálpolitika összehangolása. Főként a tudományos élet képviselői emelték ki, hogy ha nagyobb lesz a munkanélküliség nálunk - márpedig az elkövetkezendő években a demográfiai hullám és a tovább már nem odázható szerkezetváltás következtében erre számítani kell -, akkor olyan szociális intézkedésekre is szükség lesz, amelyek - a munkanélküli segély mellett - az állampolgároknak más választási lehetőséget is kínálnak. (folyt.köv.)
1989. április 12., szerda 17:52
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|