Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 02.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az FSZDL tiltakozása

"A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:

Egy lelkész a menekültkérdésről

"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható. Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."

Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (1. rész)

1989. február 27., hétfő - A kormánynak nem célja, hogy a
sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen - mondta Nyers Rezső
államminiszter, azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek
képviselőinek részvételével a sztrájktörvényről és a Munka
Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Az államminiszter rövid
hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a
törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások
megelőzésének, kiküszöbölésének a módját.

    A csaknem két és félórás vita lényegében a körül folyt, hogy
időszerű-e a sztrájk törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek
- köztük a Független Szakszerveztek Demokratikus Ligája, a
Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság -
képviselőinek álláspontja a vita során sem változott; részben eltérő
okokból ugyan, de egyöntetüen elsíetettnek minősítették a mai
gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény
megalkotását. Őry Csaba, a TDDSZ képviselője szerint a
törvénytervezet elfogadása kifejezetten károsan hatna, mert
konszolidáció helyett a konfrontáció irányába vinné társadalmunkat,
s megnehezítené a megegyezéses politika kialakítását. A társadalmi
szervezetek többsége a jogszabályi rendezésnél most fontosabbnak
tartja az érdekegyeztetés feltételeinek, s intézményrendszerének
kialakitását.

    Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi
Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény,
hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat. A
nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a
munkabeszüntetéseket. Korábban az ÁBMH sem szorgalmazta a sztrájk
törvényi szabályozását, de a megállapodásos rendszer kialakitására
tett javaslatát sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók
szervezetei nem tartották elégségesnek az esetleges konfliktusok
kezeléséhez.

    Osztották a társadalmi szervezetek véleményét a HNF és a SZOT
képviselői is abban, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában
korlátozó jellegü. (folyt. köv.)


1989. február 27., hétfő 16:29


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 2. Nem kevés vitát váltott ki az állam jellegének meghatározása. Az MSZMP jelenlevő képviselői kifogásolták, hogy az alkotmányban egyetlen egyszer sem szerepel a szocialista szó. – Mit szólnak ehhez a többi szocialista országban? – hangoztatták. Több ülésen, albizottságokban és középszinten is vita folyt erről. Végül olyan kompromisszum született, amely szerint: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam amelyben egyaránt érvényesülnek a polgári demokrácia, és a demokratikus szocializmus értékei."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD