![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Vita a sztrájktörvényről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 24., péntek - A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete rendezésében társadalmi vita volt a sztrájktörvény tervezetéről pénteken a TIT Kossuth Klubjában.
- Mint országgyűlési képviselőnek minden vélemény fontos számomra, mert eddig nem volt társadalmi vita a sztrájktörvény tervezetéről - mondotta bevezetőjébe n Benjámin Judit országgyűlési képviselő, a vita levezető elnöke. Bruszt László szociológus, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lassú demokratizálódási folyamatokban veszélyes lehet, ha kezelhetetlenné válnak a gazdasági élet egyes elemei. Tíz éve csökken a reálbér értéke, 540 ezer ember bére a létminimumot sem éri el, s a becslések szerint rövidesen 100-200 ezer munkanélkülivel kell számolni. Ilyen helyzetben egy korlátozó sztrájktörvény olyan szemléletet sugall, mely negyven éve nyomja rá bélyegét a munka világára: a felülről szabályozás, a fegyelmezés, a büntetés és a korlátozás szemléletét. A demokratikus szakszervezetek véleménye szerint nem a konfrontációra kell felkészülni, hanem a megegyezéses politika feltételeit kell kialakítani, de ehhez ma még hiányzik több jogi és intézményi feltétel. Lőrincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője szerint a sztrájk harc, és formailag ebből jogot nem is lehetne csinálni. A sztrájktörvényt egyfajta hadijognak mondta. Azt hangsúlyozta, hogy a 13 éve Magyarországon is elfogadott nemzetközi egyezményben foglalt sztrájkszabályozás idegen test maradt a törvénykezésben. A sztrájk ugyanis a munkajog szerint tilos volt, és egyébként sincs fórum, ahol megállapítanák a sztrájk jogszerűségét. E jogbizonytalanság megszüntetését célozza a jelenlegi tervezet. Utalt azokra az újabb finomításokra, amelyekre már az eddigi sztrájktörvény-ellenes akciók nyomán kényszerültek az előterjesztők. Horváth István, a Független Jogász Fórum képviselője arra mutatott rá, hogy indokolatlan a sztrájktörvénynek a Munka Törvénykönyvén (MT) kívüli külön szabályozása. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 20:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|