 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
Kuropati tömegsírok - bizottsági jelentés
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 18. szombat (MTI-tud) - Elkészítette jelentését a kuropati tömegsírok vizsgálatára alakult belorusz kormánybizottság. Főbb megállapításai az alábbiak: Kétségtelen tény, hogy 1937. és 1941. között tömeges kivégzések voltak a Minszk melletti kuropati erdőben. A tömegsírok mintegy 30 ezer áldozat földi maradványait rejtik. A kivégzéseket a sztálini belbiztonsági szervek emberei hajtották végre.
A bizottság nem talált választ a következő kérdésekre: kik
voltak az áldozatok, és kik voltak név szerint hóhéraik? Mi volt a
mészárlások konkrét indítéka?
A belorusz minisztertanács tavaly júniusban hozta létre a
kormánybizottságot tudósokból, gyakorló jogászokból, belügyi
szakemberekből és közéleti személyiségekből; tagja többek közt
Vaszil Bikov neves író is. A testület jelentését a Zvjazda című
belorusz lap hozta nyilvánosságra.
A dokumentum szerint 510 feltételezett tömegsír van a 30
hektárnyi területen; ezek közül csak néhányat nyitottak fel. A
bennük talált tetemeket és tárgyakat régészek, kriminológusok,
bírósági orvosszakértők vizsgálták. Megállapították egyebek között,
hogy az áldozatokat azonos módon végezték ki: mindőjüket tarkón vagy
halántékon lőtték. A gyilkos fegyver minden esetben pisztoly volt. A
töltényekről kiderítették, hogy mindet a Szovjetunióban gyártották
1928 és 1939 között.
A bizottság fellelt 55 szemtanút, akik megerősítették, hogy a
kivégzések 1937 és 1941 nyara között történtek. Azt is elmondták,
hogy 1938-ban a hatóságok elkerítették a kuropati erdőt.
A bizottság nem talált dokumentumokat a levéltárakban e tömeges
kivégzésekről, és arra a következtetésre jutott, hogy a belorusz
belügyi népbiztosságon nem vezettek róluk nyilvántartást.
Későbbi rehabilitációs perek aktáiból sikerült felkutatni néhány
olyan belbiztonsági ember nevét, akik a sztálini időkben a ,,nép
ellenségeinek,, ügyeivel foglalkoztak. Ezek egyike sincs már
életben; többségük maga is a sztálini leszámolások áldozatává vált.
A belorusz kormány felkérte a bizottságot: ne hagyja abba a
levéltári kutatást, próbáljon a hiányzó ismeretek birtokába jutni.
Határozatot hozott továbbá arról, hogy a tömeges leszámolások
áldozatainak emlékművet kell emelni, és ennek tervére nyílt
pályázatot kell kiírni. A Belorusszkaja Szovjetszkaja Enciklopegyija
kiadót megbízta: jelentessen meg külön kiadványt az áldozatok
emlékére. +++
1989. február 18., szombat 15:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|